Érintetlen templomokat rejthet egy most talált ősi kambodzsai város
2013. június 18. 08:41 MTI
Soha ki nem fosztott templomokat rejthet egy most felfedezett ősi kambodzsai város, amelyre kutatók egy nemzetközi csoportja bukkant új, légi lézertechnológia segítségével. A szakemberek Kambodzsa egyik ködbe burkolózó hegyén, az angkori templomegyüttestől északra találtak a vélhetően 1200 éve virágzó település nyomaira.
Korábban
A kutatók a LIDAR nevű légi lézerszkenner használták, először helikopterről pásztázták végig a területet. A szerkezet adatai nyomán az évszázadokon át rejtőzködő város, Mahendraparvata ősi utcáinak, gátjainak és csatornáinak vonalai rajzolódtak ki - írta a Sydney Morning Herald című napilap.
A lézeres pásztázás eredményei egybecsengtek a korábbi "földi" kutatásokból levont következtetésekkel, így vált egyértelművé, hogy a rejtőzködő település Mahendraparvata, a 802-ben alapított Khmer Birodalom első városa, amely becslések szerint már 350 évvel korábban létezett, mint a évente kétmillió látogatót vonzó Angkor. A kutatók szerint a Phnom Kulen hegyen álló romváros két tucatnál is több ismeretlen, soha ki nem fosztott templomot rejt. A régészek számára lenyűgöző volt, hogy a hegyen korábban feltárt és elszórtan található 36 romot utak, gátak, tavak és templomok bonyolult rendszere köti össze.
Damien Evans, a Sydney-i Egyetem kambodzsai központjának igazgatója, az expedíció egyik vezetője elmondta, hogy a felfedezés fontos üzenetet tartogathat mai társadalmak számára is. "Látszik, hogy a tájon egyáltalán nem volt növényzet. Vizsgáljuk azt az elméletet, miszerint az erdőirtás és a víztől való függés vezetett a civilizáció bukásához. Talán olyannyira virágzóvá vált, hogy egy ponton túl már nem tudták fenntartani" - mondta a régész.
"Az ősi írásokból ismert, hogy II. Dzsavajarman uralkodónak, a nagy harcosnak volt egy hegyi fővárosa, ám nem tudtuk összerakni a kirakóst" - tette hozzá az expedíció másik vezetője, Jean-Baptiste Chevance, a londoni Régészeti és Fejlesztési Alapítvány igazgatója. A szakember éveken át kutatta csapatával a vidéket, ahol a város nyomait gyanították, ám az őserdő és a föld eltakarta szemük elől a nyomokat. A felfedezés, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) fog beszámolni, lehetővé teszi, hogy az ásatások nyomán a régészek és történészek többet tudjanak meg az alig ismert civilizáció életéről és bukásának okairól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap