Változtatnának a csendőrségről kialakult negatív képen

A volt kormányfő példaként említette a könyv egyik újdonságát, hogy általában a korabeli középosztály alsó rétegeiből származtak a magas rangú csendőrtisztek. A szerző a kötet nagy részében a királyi csendőrség vezetőinek életrajzát adja közre, számba veszi nyelvismeretüket, rendfokozataikat és beosztásaikat, valamint kitüntetéseiket, továbbá a szüleik és gyermekeik nevét is - jegyezte meg. Mint mondta, külön elismerés illeti a szerző alapos gyűjtőmunkáját, ami ahhoz is kellett, hogy az anyakönyvi kivonatokból meghatározza a családi állapotot, a kitüntetések időpontjait, valamint azt, hogy az adott csendőrtisztet hol temették el.

Boross Péter emlékeztetett arra, hogy 1945 után "a magyar társadalom évszázadokon át kialakult szövetrendszerét" darabokra tépték, a történetírás pedig akkoriban "megfertőzött szellemiséggel" uralta a köznyilvánosságot. Ennek következtében a hivatásos csendőrtisztek felett is ítélkeztek, méghozzá úgy, hogy nem is szereztek be róluk dokumentumokat.

A most megjelent kötet hozzájárulhat ahhoz, hogy ne fogadja el a társadalom a csendőrségről szóló sok évtizedes pártállami propaganda állításait - mondta. Tudni kell azt is, hogy az 1881-ben létrehozott félkatonai szervezet a magyar közbiztonság alapja lett, ugyanakkor a második világháborúban sajnálatos módon végrehajtotta azt a feladatot is, amelyet a deportálásokkal kapcsolatban kiróttak rá - tette hozzá.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy manapság hiányzik az a fajta fegyelem és rendfenntartó képesség, amelyet a magyar csendőrség képviselt. Eközben "mindenféle váddal illethetők" azok, akik az újrafelállítását követelik, mert manapság a deportálásokkal kötik össze a szervezet nevét - tette hozzá. Hangsúlyozta: az új történészi munkáknak köszönhetően a társadalom véleményt formálhat, és módosulhat az a kép, amelyet az ötvenes-hatvanas években sulykolt történészi megállapítások fogalmaztak meg.

Zsiga Kristóf, a Magyar Napló szerkesztője örömének adott hangot, hogy náluk jelent meg a könyv, amellyel hozzájárulhattak ahhoz, hogy a csendőrségről kialakult negatív kép megváltozzon. Elmondta, hogy küllemében is impozáns könyvet igyekeztek létrehozni, ezért keménytáblás, képekben gazdag a kiadvány. Szakály Sándor elmondta, kutatott Bécsben és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, és az is előfordult, hogy rendezetlen iratanyagot kellett áttekintenie, feldolgoznia. Reményét fejezte ki, hogy a kötet közelebb viheti a társadalmat a 20. század első felének megismeréséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?