Akik feltörték az ősi kódot

Margalit Fox A labirintus rejtvénye (The Riddle of the Labyrinth) című, újonnan megjelenő könyvében azt a három kutatót mutatja be, akiknek a legkorábbi görög írás, a lineáris B írás megfejtését köszönhetjük. Ez a három tudós: Arthur Evans brit régész, aki 1900-ban rábukkant a rejtélyes írásra Kréta szigetén; Michael Ventris építész és hobbinyelvész, aki 1952-ben mindössze 30 évesen fejtette meg az írást; és Alice Kober brooklyni klasszicista, aki szintén a minószi írás titkait kutatta.

A történet 1900-ban, Evans krétai expedíciójával kezdődik. A könyvből eddig kevéssé ismert részleteket is megtudhatunk, például hogy a brit ellátmányához olyan különlegességek is tartoztak, mint a konzervdobozban tárolt ökörnyelv vagy a mazsolás puding, ugyanakkor poggyászában egy körömkefe és egy brit zászló is helyet kapott. A régész nem csupán egy – amúgy a Buckingham-palotánál sokkal nagyobb – palotakomplexumot fedezett fel, hanem több mint ezer agyagtáblára is ráleltek munkásai. Ezek a táblák teli voltak írva a görög ábécénél – mint utólag kiderült – több mint hétszáz évvel régebbi betűkkel.

Ez a leletcsoport tulajdonképpen egy véletlennek köszönhette fennmaradását, ugyanis egy eddig megnyugtatóan nem tisztázott katasztrófa során a palota leégett, az agyagtáblák pedig a keletkező tűzben kiégtek. Tehát ami a kultúra pusztulását okozta, az biztosította emlékeinek túlélését az utókor számára. A szerző szerint Evans korábban is sejtette már, hogy léteznie kell egy korai görög írásnak vagy valamiféle jelrendszernek. Több krétai nőt is látott olyan ruházatban, amelynek a díszítettsége igen különös volt: valójában – valószínűleg tudtukon kívül – a régóta elfelejtett minószi írás nyomait viselték magukon a krétai asszonyok a századfordulón.

Az ismeretlen nyelven, ismeretlen írással írt táblák megfejtése szinte lehetetlen feladatnak tűnt, hiszen nem volt egyéb szöveges írás (mint például a rosette-i kőnél), ami segíthette volna a kutatók munkáját. Ugyanakkor az már elsőre látszódott a leleteken, hogy valamiféle készleteket rögzítenek, valószínűleg a palota raktárából valók, s nem pedig történeteket mesélnek el. Körülbelül 120 féle jelet számolt össze Evans, legtöbbször azonos szerkezetben, rövid, néhány szavas kifejezés után egy piktogram, majd egy számérték szerepelt a táblákon (egyébként a minósziak is a tízes számrendszerben gondolkoztak), az egyetlen szótagjel pedig valószínűleg rövidítésként funkcionált. Például a krétai trón vagy a jogar a királyi készletekre utalt.

Fox egyébként ügyesen forgatja a szavakat, úgy tűnik számunkra, mintha egy izgalmas krimit falnánk, pedig csupán írásrendszerekről és kutatói módszerekről olvasunk. A szerző érzékletesen írja le azt a rögös és fárasztó utat, amely a kutatókat a sikerhez vezette és amit Evans már nem érhetett meg, hiszen a lineáris B írás 1952-ben történt megfejtése előtt 11 évvel elhunyt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős