Emlékművet kap Európa utolsó boszorkánya
2013. augusztus 27. 17:00 MTI, Múlt-kor
Emléket állítanak a svájci Glarusban Anna Göldinek, az Európában utolsóként boszorkányként kivégzett nőnek.
Korábban
A fényemlékmű emlékeztet a glarusi parlament által 2008-ban rehabilitált egykori cseléd tragikus sorsára. Az emlékmű kivitelezésére ötletversenyt hirdettek, amelynek eredményeit egy alapítvány és egy glarusi testület által választott szakmai zsűri értékelte ki, majd ötven ötlet közül választott ki hármat. Végül a fényinstallációt valósították meg: két fényforrás világít az éjszakában a glarusi bírósági épület északnyugati padlásteréről, a homlokzatnál pedig emléktábla informál a fények jelentéséről.
Göldit 2008-ban, halála után 226 évvel mentették fel egyhangúlag a vádak alól a svájci Glarus kanton törvényhozói. Anna Göldi szegény családból származott és Glarusban, a kanton székhelyén dolgozott nevelőnőként egy doktornál, akinek öt lánya közül az egyik az ételébe került tűktől és egyéb szúrós tárgyaktól megbetegedett. A gyanú Göldire terelődött, aki kínzások alatt bevallotta tettét és elismerte, hogy lepaktált az ördöggel.
A valóság azonban az akkori mendemondák szerint az lehetett, hogy a lány az orvos szeretője volt és a férfi így akart megszabadulni egy kényelmetlenné vált kapcsolattól. Akkoriban a boszorkányperek már kezdtek népszerűtlenné válni, így Göldit nem égették meg, mint általában a "boszorkányokat", hanem lefejezték mint méregkeverőt.
1991-ben film készült a szerencsétlen lányról, amely valóságos Göldi-mániát robbantott ki. Televíziós dokumentumfilmek láttak napvilágot, létrehoztak egy múzeumot a tiszteletére, ahol kiállították a per iratait, a kínzásához használt eszközöket. Cikkek, könyvek jelentek meg szomorú sorsáról, sőt Mollisban egy kis utcát is elneveztek róla.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap