Nácik építette alagútrendszer lehet Osló alatt
2013. október 30. 08:06
Háromdimenziós radarral keresnek egy, a nácik által a második világháború idején épített alagúthálózatot Osló utcái alatt - írta az egyik angol nyelvű norvég lap.
Korábban
Øyvind Skarlund, az oslói Handelsgymnasium egykori tanára a közoktatásban eltöltött évek után most maga is történelmet írna. A norvég férfi ugyanis azt tervezi, hogy itt, a náci katonai vezetők egykori norvégiai főhadiszállásán végez kutatást, s reményei szerint csúcstechnológiás eszközzel, egy háromdimenziós radar segítségével sikerül feltárnia a megszállás idején épült, eddig csak tervek szintjén ismert alagútrendszert.
Ismeretes, hogy a nácik a Handelsgymnasium pincéjében bunkert alakítottak ki; ezen a helyen ma háborús emlékmű utal a német megszállás borzalmaira. Skarlund először azt akarja megvizsgálni, hogy az alagutak valóban léteznek-e. „Láttam a megépítésükről szóló világháborús terveket és egy másikat a bunkerre vonatkozóan; úgy tűnik, hogy van még egy a mostani alatt – nyilatkozta a férfi a The Local című angol nyelvű norvég lapnak.
A náci Németország hadserege 1940. április 9-én rohanta le Norvégiát. Londonban norvég emigráns kormány alakult, de az 1933-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt mintájára létrehozott fasiszta Nemzeti Egység Párt vezetője, Vidkun Quisling otthon maradt, s 1942-1945 között a Josef Terboven német birodalmi biztos felügyelete alatt működő bábkormány miniszterelnöke lett. Quisling mindenben kiszolgálta a németeket, s hozzájárult ahhoz, hogy a norvég ellenállókat a németek letartóztassák és kivégezzék.
A nácik számos földalatti búvóhelyet építettek az 1945 májusáig tartó megszállás idején. Skarlund régóta sejtette, hogy a handelsgymnasiumi mellett létezhet még egy titkos bunker, de csak mostanra sikerült elegendő pénzt összegyűjteni kutatása megkezdéséhez, amely projekthez a Tromsø-i Egyetem szakértői is csatlakoztak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap