Óriáslajhárokra vadászhatott az ősember Dél-Amerikában
2013. november 22. 16:13
Emberi eszközök nyomait viselő állatcsontok szerint akár már 29-30 ezer éve élhettek emberek Dél-Amerikában, állítják uruguayi kutatók. Azonban a széles körben elfogadott álláspont szerint a kontinens első lakói csupán 13-15 ezer éve tehették be a lábukat a földre.
Korábban
A kérdés, hogy valójában mikor léphetett először ember a dél-amerikai földre, továbbra is parázsló viták kereszttüzében áll. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy Latin-Amerika kolonizációja 15-13 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, s tulajdonképpen az észak- és dél-amerikai Clovis-kultúra népei lehettek az első lakói. Azonban az Uruguay területén megtalált fosszilizált bizonyítékok másról árulkodnak.
A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az újabb régészeti leletek arra utalnak, hogy a kontinens déli részén jóval régebb óta tevékenykedhettek emberi közösségek, s tagjaik hatalmas lajhárokra és egyéb nagy testű emlősökre vadásztak. A radiokarbonos vizsgálatok szerint az Arroyo del Vizcaíno-i lelőhelyen feltárt lajhárcsont 29-30 ezer éves is lehet. "Álmodni sem mertünk volna, hogy e föld ilyen régóta lakott lehet" - mondta Richard Fariña uruguayi régész.
Sok kincset rejtett a sártenger
Dél-Amerika területén egykoron óriáslajhárok, kardfogú macskafélék, méretes armadillók (más néven szőrös tatuk) és sok egyéb, hatalmas méretű emlős bóklászott, a terület biológiai diverzitása a mostani afrikai szavannáéval versenghetett. Azonban 11 ezer évvel ezelőtt több tucat faj hirtelen eltűnt, aminek két magyarázata lehet: egy hirtelen fellépő klímaváltozás vagy egy esetleges emberi tevékenység, ami az eddigi álláspontot támasztja alá.
A pleisztocén kori Amerika leghatalmasabb emlősei akár az 5-6 méter hosszúságot is elérhették
1997-ben egy súlyos aszály következtében a helyi gazdák lecsapolták az Arroyo del Vizcaíno-i lagúnát, amelynek alján - mint kiderült - régészeti kincsesbánya rejtőzött. A hatalmas állatcsontok közül a legtöbb három, már kihalt óriáslajhárfajhoz tartozott. A lassúságukról ismert állatok négy tonnát is nyomhattak, így tömegük egy kisebb méretű elefántéval vetekedhetett.
A sárból előbukkant továbbá három glyptodont faj, vagyis a tatuk ősei; a vízilószerű toxodon, amelynek már nincsenek rokonai; a dél-amerikai kardfogú tigris (Smilodon populator); valamint az elefántszerű stegomastodon példányai.
A glyptodont növényevő páncélos emlős volt
Néhány csonton árulkodó véseteket találtak a kutatók, akik szerint ezt emberi eszköz okozhatta az állat bőrének lenyúzásakor, illetve húsának feldarabolásakor. Bár már több kutató is előállt hasonló, a széles körben elfogadott datálást felülíró elmélettel, Richard Fariña és csapata igyekszik óvatosan kezelni az eredményeket, hiszen így mintegy 15 ezer évvel korábbra tennék az ember dél-amerikai megjelenését. Az eddigi kutatások szerint az első emberi település a chilei Monte Verde közelében lehetett, s mintegy 14 ezer éve alapíthatták.
Az eredmények nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy ezt a bizonyos óriáslajhárt ember gyilkolhatta le, ugyanis a tanulmány szerzői is elismerik, hogy az elmúlt évezredek folyamán több minden is okozhatta az emberi kőeszközök nyomaira hasonlító véséseket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.