Keveset tudunk a mezopotámiai betegségekről
2014. február 19. 13:13
Évtizedek óta kutatják, de még mindig keveset tudni arról, milyen betegségek és járványok sújtották az egykori Mezopotámia lakóit.
Korábban
A kutatók elsősorban a települések területén, valamint a feltárt palotaegyütteseknél és templomoknál folyó ásatások révén, illetve az eddig előkerült agyagtáblák vizsgálatából próbálnak közelebbit megtudni azon betegségekről és járványokról, amelyek a Tigris és az Eufrátesz folyók között elterülő ókori birodalmakban élők körében szedték áldozataikat.
Arkadiusz Sołtysiak, a Varsói Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa úgy döntött, összegyűjti és megvizsgálja azokat a korábbi tanulmányokat és feljegyzéseket, amelyek a Mezopotámia területén talált emberi maradványok vizsgálatáról születtek. Sołtysiak azonban érdekes módon csupán 44 olyan publikációt talált, amelyek a betegségek emberi csontokon látható jeleivel foglalkoztak. "Az információk szűkössége azt jelzi, hogy a pszichopatológia gyerekcipőben jár, összehasonlítva például Európával vagy Egyiptommal" - fogalmazott a kutató.
Kutatásának megállapítása Sołtysiakot is meglepte. A mai Irak, Törökország és Szíria egy részén elterülő Mezopotámiában egykoron ugyanis olyan birodalmak jöttek létre, mint a sumér, az akkád, az asszír és a babilóni, amely civilizációk kulturális szokásairól a régészeti és nyelvészeti emlékek révén viszonylag sokat tudunk.
Amputált lábú férfi csontváz a szíriai Tell Barrinál
A térség szélsőséges klímája (csapadékos tél, forró nyár) nem kedvez az eddig előkerült nem túl nagy számú emberi leletnek, a csontok olykor törékenyek, így alkalmatlanok a további részletes vizsgálatokra - nem beszélve a térségben tapasztalható meglehetősen instabil politikai környezetről, ami az utóbbi időben elriasztotta az antropológusokat, de a leletek drága és bonyolult szállítása is megnehezíti a kutatást.
A fizikai antropológián belül a paleopatológia ága foglalkozik az ősi népességek betegségeivel; lágyszövetek nem lévén, a tudósok a csontokon látható jelekből tudnak következtetéseket levonni az elhunyt egészségi állapotára vonatkozóan. Ennek második lépcsőfoka a régészet egyik segédtudománya, a tafonómia, amely a bioszféra szerves anyagainak a litoszférába kerülési módjával, a tetemek halál utáni sorsával foglalkozik.
"Az eddigi kevés eredményből arra lehet következtetni, hogy a Mezopotámiában élők általában jó egészségnek örvendtek" - összegzett Sołtysiak. Az egyik kurdisztáni barlangban feltárt neandervölgyi csontvázat nem számítva az eddigi legrégebbi lelet a korai neolitikumból való és 9000 éves; a földművest osteoarthritis, azaz ízületi gyulladás kínozta, amit a nehéz súlyok emelgetése és a fizikai munka okozott.
A teherhordó állatok megjelenésével a betegség visszaszorult, a neolitikum későbbi szakaszából, illetve a bronzkorból jóval kevesebb eset ismert. A korai neolitikumban a fogbetegségek sem öltöttek akkora méretet, mint az újkőkor vége felé, amikor a datolyapálma megjelenése és a megváltozott étkezési szokások miatt egyre lyukas foga lett a térségben élő embereknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.