A filmesek között is kommunistákra vadászott a Teflonelnök

Ronald Wilson Reagan republikánus politikai pályát futott be, jóllehet demokrata párti érzelmű családban született az Illinois állambeli Tampicóban, 1911. február 6-án. Közgazdasági és szociológiai diplomát szerzett, majd rövid sportriporteri és szerkesztői karrier után Kaliforniába ment szerencsét próbálni.

A jóvágású fiatalember viszonylag sikeres filmes karriert futott be, ezt csak a második világháborúban a légierőnél teljesített katonai szolgálata szakította meg. (Gyenge látása miatt a frontra nem vezényelték, kiképző filmek készítésében vett részt.) Összességében több mint félszáz filmben játszott, annak idején esélyes volt az Elfújta a szél férfi főszerepére is, de végül a producerek Clark Gable mellett döntöttek. Kollégái bizalmát élvezve 1947 és 1960 között a Filmszínészek Szövetségének elnöke volt, s a tisztségben remekül helytállt. Már ekkor ismert volt antikommunista érzelmeiről, több kommunistagyanús kollégájára hívta fel az FBI figyelmét. Mindkét feleségét a szakmából választotta, második felesége, Nancy Davis 1952-től Reagan haláláig volt hű társa, s két gyermekük született.

Az ötvenes években egy népszerű, a General Electric óriásvállalat által szponzorált televíziós műsorban szerepelt, egy ideig a GE szóvivője is volt, így szerzett rutinját később a politikai életben kamatoztatta. A korábban demokrata párti Reagan 1962-től politizált "főállásban", immár a Republikánus Párt színeiben. 1966-ban megválasztották Kalifornia állam kormányzójának, ellenfelénél egymillióval több szavazatot kapott, ekkora különbséggel azóta sem nyert senki az államban. A tisztséget 1975-ig töltötte be.

Az akkor már rendkívül ismert és sikeres Reagan 1976-ban megpályázta a republikánus elnökjelöltséget, de alulmaradt Gerald Forddal szemben. 1980-ban aztán már ő lett a párt jelöltje, s az 50 állam közül 44-ben megverte a hivatalban lévő Jimmy Cartert. Tisztségébe 69 évesen és 349 naposan iktatták be, ilyen idősen még egyetlen elődje sem lépett hivatalba, s két elnöki időszakban állt az Egyesült Államok élén. Ő volt az első elvált elnök, és az első, aki korábban szakszervezet élén is állt.

Neoliberális gazdaságpolitikája, a Reaganomics a gazdasági növekedés elindítása érdekében csökkentette az adókat, megnyirbálta a kormányzati kiadásokat, a szociális ellátásokat (aminek később az államháztartás hatalmasra duzzadt deficitje lett az ára). Ő indította el az általa a "gonosz birodalmának" nevezett Szovjetunió térdre kényszerítése érdekében a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezését, a csillagháborús programot (SDI).

Az ellene irányuló merényletet túlélő Reagant 1984-ben újraválasztották, méghozzá minden idők legnagyobb többségével, az 538 elektori voksból 525-öt szerzett meg. Második ciklusában már kereste a párbeszédet a peresztrojkát meghirdető Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel, akivel leszerelési szerződést kötött. Sokan Reagan érdemének tulajdonítják, hogy a Nyugat puskalövés nélkül nyerte meg a hidegháborút.

Elnökként hatalmas népszerűségre tett szert, mert visszaadta az amerikaiak önbizalmát. Ezen nem változtatott az iráni fegyverszállítási botrány és a nicaraguai kontráknak illegálisan nyújtott segély ügye sem, ezért ragasztották rá a "Teflonelnök" jelzőt, mert minden botrány és kritika lepergett róla. A visszavonulása után is tevékeny, jó egészségnek örvendő politikusnál 83 éves korában, 1994-ben fedezték fel az Alzheimer-kór tüneteit. Állapota fokozatosan romlott, egyre kevesebb alkalommal tudott megjelenni a nyilvánosság előtt. 2004. június 5-én, 93 éves korában halt meg, a washingtoni állami temetés után a kaliforniai Ronald Reagan Elnöki Könyvtárban helyezték örök nyugalomra.

Reaganre ma honfitársai a modern Amerika egyik legnagyobb elnökeként emlékeznek. 2011-ben, születésének centenáriumán Budapesten, Londonban és Varsóban is szobrot emeltek tiszteletére. A varsói szobrot az a jelenet ihlette, amikor Reagan 1987-ben a berlini Brandenburgi kapu előtt híres szavait elmondta: "Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput! Gorbacsov úr, döntse le ezt a falat!"

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről