Azok a csodálatos Gindly lányok
2014. július 4. 14:09 Herczeg Renáta
Talán még az oszmán hordának is meggyűlt a baja a Mezőföld laza szerkezetű talajával, amikor a sárga földdel tette egyenlővé e vidéket. A muszlim imámok után a kocsisok káromkodását visszhangozta a homok, amikor pár család látogatóba igyekezett az új földekre, hogy reményekkel telve új, nemesi életet kezdjenek a napszítta szelíd dombok között. Ezzel a felfedezőcsapattal érkezett ide Győrből a Gindly család is, amelynek tagjai kiváló tehetségük miatt részesültek e földekben.
Korábban
A Tolna megyei Tengelic környéki birtok elhagyatottá vált, mivel korábbi tulajdonosai nem tudták adománylevelükkel igazolni tulajdonukat a királynál, ezért I. Lipót szabadon rendelkezhetett a területtel mint hadizsákmánnyal. A győri tőzsérfamília, a Gindly család állítólag olyan sok élelemmel látta el a hadsereget, hogy a király nem győzte meghálálni nemesi cselekedetüket, és ezt nem mással, mint azzal tette, hogy 15 ezer holdnyi területet adományozott Gindly Balázs Ferdinándnak és Gindly Urbánnak.
A legenda szerint a Gindlyk annyi földet vehettek birtokba, amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tudtak járni és kötéllel be tudtak keríteni vagy körbeszántani. A földek mellé 1730-ban III. Károlytól még nemesi címet is kaptak ’de puszta Tengelic’ előnévvel. A szorgos – immár nemes – kereskedőcsalád megváltoztatta a kietlen vidék arculatát. Virágzó birtokközpontot és hozzájuk szorosan kapcsolódó kisebb uradalmi központokat építettek, amelyek száma gombamód szaporodott a XVIII–XIX. században.
Gazdaságszervező tehetségüknél csak a lányaik szépsége (no és gazdagsága!) volt híresebb. Számtalan kérő hódította meg a hölgyek szívét, hogy aztán a hatalmas birtok szépen felaprózódjon. A hozományokkal az új tulajdonosok is jól bántak, így Kövesd és Tengelic környékén igazi klánszerű gazdasági kapcsolatok és az ezekkel együtt járó gyarapodások kezdődtek, amelyeknek csak a második világháború vetett véget.
Az Alsótengelichez tartozó, de Kölesdről könnyen megközelíthető birtoktest Jeszenszky Kálmán kezébe került, aki egy Gindly lányt vett feleségül. Leányuk, Katalin nevét őrzi a puszta, ahol a saját otthonukat felépítették. Jeszenszky alig háromszor-négyszer volt gazdagabb egy jómódú parasztnál, de új birtokán 1860 körül egy kastély építésébe kezdett.
Ez az épület a mai kastélynak csak egy kisebb részét foglalta el. A leírások szerint klasszicista díszítésekkel látták el. Középső szárnya csupán 1866 körül épül fel. A Jeszenszky család valamikor a század végén eladta a birtokot Patay Istvánnak, akitől később báró Schell József vásárolta meg. Schell feleségének, Sigray Klárának a közelben voltak megörökölt birtokai, ezek kiegészítéseként vásárolták meg Katalinpusztát. 1910 augusztusára kibővítették a rezidenciát Diczenty László szekszárdi építész tervei alapján.
A közel 4600 négyzetméter alapterületű kastély impozáns megjelenésével kiemelkedett a környék hasonló épületei közül. A nagy műveltségű báró könyvritkaságokat tartalmazó bibliotékáját rendezte be először az új épületben, de páratlan szépségű dísztermet, báltermet és a kor szokásának megfelelő közösségi, háló- és kiszolgálótermeket is magában foglalt a hatalmas, H alaprajzú épület. Lépcsőházában már a szecesszió formakincsei is megjelentek, az új, modern stílus vidéki ízlésében.
Herczeg Renáta írását keresse a Múlt-kor magazin legfrissebb, nyári számában!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap