2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bocsánatkérésre szólítják fel Japánt a szexrabszolgák miatt

2014. július 25. 11:21 MTI

A második világháború előtt és alatt a japán hadsereg által szexrabszolgaságba taszított koreai és kínai nőktől való újabb bocsánatkérésre, valamint a kérdés független kivizsgálására szólította fel Tokiót csütörtökön az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága.

A genfi szakértői testület értékelésében azt írta, olyan bocsánatkérés megtételét várja el Japántól, amelyben a szigetország "félreérthetetlenül, megkötések nélkül teljes felelősséget vállal" azért, hogy olyasmire kényszerítette az áldozatokat, "ami tönkretehette életüket". Történészek szerint Kína és a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a császári hadsereg mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra. A Japánban eufemisztikusan "kéjhölgy problémának" nevezett ügy a mai napig érzékeny téma a három ország kapcsolatában.

Japán 1993-ban nyilatkozatban kért bocsánatot az áldozatoktól, de az utóbbi hónapokban a jelenlegi kabinet kilátásba helyezte a nyilatkozat alapjául szolgáló bizonyítékok - konkrétan áldozatok tanúvallomásainak - felülvizsgálatát, ami hatalmas felháborodást keltett kül- és belföldön egyaránt. Korábban jobboldali japán politikusok - köztük egy ízben a jelenlegi kormányfő, Abe Sindzó - és egyes - jellemzően revizionista - történészek kétségbe vonták, hogy a hadsereg kényszerítette volna a koreai nőket, szerintük a nők maguktól adták a fejüket prostitúcióra.

Az ENSZ-bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a japán bíróságok az összes kártérítési pert elutasították a kérdésben, és elévülésre hivatkozva a szexrabszolgaságra kényszerített nők által indított büntetőügyeket sem vizsgálták. Ezért arra szólították fel Japánt a világszervezet szakértői, hogy "biztosítsa, hogy a szexrabszolgaságra kényszerítés és a japán hadsereg által a háború alatt a kéjhölgyekkel szemben elkövetett más emberi jogsértésre vonatkozó gyanúsításokat hatékonyan, függetlenül és pártatlanul kivizsgálják".

Tokió szerint egyébként a kártérítést a Japán és Dél-Korea között megkötött 1965-ös szerződés rendezte. 1995-ben magánadományok egy alapot is felállítottak a koreai nők kárpótlására, de ezeket a szöuli kormány nem tartja elégségesnek. A Japántól a félsziget gyarmatosítása során (1910-1945) okozott károkért kapott - Tokió szerint a "kéjhölgyeknek" szánt összeget is tartalmazó - pénzt Dél-Korea egyébként korábban gazdaságfejlesztésre költötte, abból az áldozatok nem részesültek közvetlenül.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár