Ezért emelkedtek fel a fáraók
2014. augusztus 13. 08:54
Számítógépes modellel próbálták megmagyarázni, hogy miért erősödtek meg és emelkedhettek fel az egyiptomi uralkodók egy addig többé-kevésbé egyenlőségen alapuló társadalmi környezetben.
Korábban
Részben földrajzi okokkal, részben az életmódban végment gyökeres változásokkal magyarázható az, hogy az ősi, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató egalitárius közösségekből hierarchikus társadalom fejlődött Egyiptomban. A földművelés elterjedése és a sivatag mint élettér mindenhatósága miatt ugyanis túlságosan nagy kockázattal járt (volna) szembeszállni az alattvalóknak az egyre erősödő birodalom egyre nagyobb hatalommal bíró despota uralkodójával - olvasható a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóirat augusztus 5-i számában.
Az ókori egyiptomi társadalom csak egy példa a sok közül, amikor egy egyenlőségen alapuló közösségből fölé- és alárendeltségű viszonyok által meghatározott társadalmi struktúra válik uralkodóvá. Az újkőkor vagy csiszoltkő-korban (más nevén neolitikum), azaz a kőkorszak végén, a neolitikus forradalommal vette kezdetét a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérés. Ezzel párhuzamosan az addig többé-kevésbé egalitárius társadalmak átalakultak, s megindult a társadalmak osztályok szerint való rétegződése, élén a minden hatalmat egy kézben összpontosító vezetővel.
Az eddigi kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként zajlott ez a folyamat, azaz hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség - erejüket és erőforrásaikat tekintve - egyenlő tagjai miért engedték meg maguknak, hogy valaki föléjük kerekedjen és irányítsa őket. Simon Powers, a Lausanne-i Egyetem doktorandusza egy általa megalkotott számítógépes modell segítségével próbált erre választ adni Egyiptom példáján keresztül.
A modellben - ahogy sokszor az életben is - minél tehetősebb valaki, annál több gyermeket tud vállalni. Az emberi közösségek olykor önkéntes vezetőket "termelnek", ám idővel a későbbi generációk szakítanak ezzel a vezetővel. A modell számításai szerint e vezetők akkor tudnak kiemelkedni és megerősödni, amikor a kezdet kezdetén elegendő hasznot képesek nyújtani követőiknek. Így például, ha az embereknek lehetőségük lesz élelmet termelni, követni fogják vezetőiket.
A vezetőből azonban könnyen zsarnok lehet - ehhez mindössze két, egyszerre meglevő tényező kell. Egyfelől a népességszám és népsűrűség növekedése, ami a szervezett - a földművelésre áttért - társadalmak természetes velejárója. "Alapvetően nehéz az egyénnek meghozni azt a döntés, hogy mostantól fogva nem követi az uralkodót" - így Powers. "Ahogy a népsűrűség nő, egyre kevesebb elérhető föld marad, lehetőségei beszűkülnek" - teszi hozzá.
Ebből következik a másik tényező. A leadership (vezetés) megadja azt az esélyt az alattvalóknak, hogy még több erőforrás felett rendelkezzenek, és így még több gyermeket tudjanak világra hozni, aminek következtében tovább nő a népesség és a népsűrűség - s persze még kevesebb elérhető föld marad.
Azonban ha az adott csoport elhagyásának kockázata alacsony, azaz van a közelben egy nem ellenséges település, vagy egy olyan szabad terület, ahova könnyű eljutni, a despotizmus nem tud szárba szökkenni. Ha viszont ennek költsége magas - például mert földrajzi akadálya (ilyen lehet éppenséggel a sivatag) vagy praktikus oka (öntözéshez való hozzáférés hiánya) van, az emberek igényt tartanak a hatalom egy kézben való koncentrálására.
"A vadászó-gyűjtögető közösségekben, ha valaki despota módjára viselkedett, a többiek egyszerűen elintézték az éjszaka közepén. Ez a földművelésre áttért társadalmak esetében sokkal kevésbé volt kivitelezhető" - magyarázza Powers.
A kutatás több ilyen esetet is említ. A kőkorszakban például több korai államalakulat is létezett Peruban: itt a nagy kiterjedésű és termékeny völgyeket magas, áthatolhatatlan hegyek veszik körül, amelyek sokszor leküzdhetetlen akadályokat jelentettek azok számára, akik el kívánták hagyni közösségüket. Ezzel szemben az Amazonas-medence vidéke jóval a neolitikus forradalom után is egalitárius maradt, elsősorban azért, mert bőven maradt megművelhető föld a letelepedéshez a környéken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.