5000 évig élhetett együtt a neandervölgyi és a modern ember
2014. augusztus 21. 18:00 MTI
A neandervölgyi és a modern ember akár ötezer éven át is "társbérletben" élhetett Európában, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez - derítették ki brit kutatók, akik vizsgálataik eredményeit a Nature legújabb számában tették közzé.
Korábban
A modern ember genomjában megtalálható a neandervölgyi ember DNS-e, ami bizonyos fokú keveredésre utal, ám a tudósok mindmáig csak találgatják, hogy mennyire voltak kiterjedtek kapcsolataik, s miért tűnt el a Homo neanderthalensis a Föld színéről - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A kutatók most új, pontosabb radiokarbonos kormeghatározási módszer alkalmazásával 196 olyan mintát elemeztek, amelyek Spanyolországtól Oroszországig Európa 40 különböző lelőhelyéről kerültek napvilágra. Vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi kultúra 41 030-39 260 évvel ezelőtti időszakig maradhatott fenn a kontinensen.
A legújabb eredmények ugyan az eddig vélelmezettnél valamivel korábbi időpontra teszik a neandervölgyi ember eltűnését, mindazonáltal bizonyítják, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens huzamosabb ideig, 2600-5400 éven át élt egymás mellett, hiszen a modern ember 45 000-43 000 évvel ezelőtti időszakban érkezett Afrikából Európába.
A kutatásokat irányító Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem régésze rámutatott, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens többnyire egymástól elkülönülve élt. Ugyanakkor a leletek a modern ember kulturális befolyásáról tanúskodnak: a kései neandervölgyi lelőhelyeken olyan használati tárgyak kerültek elő, amelyeket az Afrikából bevándorló Homo sapiens hozott magával. Ez arról tanúskodik, hogy a neandervölgyi emberek átvettek bizonyos szokásokat és eszközöket, még akkor is, ha a modern emberek fokozatosan kiszorították őket élőhelyeikről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap