Nem a spanyolok, hanem a fókák hurcolhatták be a TBC-t Amerikába

Az amerikai, német, brit és svéd kutatók a Nature legújabb számában tették közzé eredményeiket. A Mycobacterium tuberculosis által kiváltott gümőkór a történelem során a legpusztítóbb fertőző betegségek egyikének bizonyult, amely még napjainkban is évente 1-2 millió halálos áldozatot követel a világban - olvasható a PhysOrg és a Nature News hírei között.

A tudósok régóta vitatkoznak a gyilkos kór eredetéről. Az általánosan elfogadott nézetek szerint a tébécé hetvenezer évvel ezelőtt ütötte fel a fejét, megfertőzve a Homo sapienst, mielőtt az elhagyta volna az afrikai kontinenst. Erre a következtetésre jutottak a tudósok, akik az ismert baktériumtörzs közötti genetikai különbségeket vizsgálva kiszámították, hogy mennyi idő szükséges e sokféleség kifejlődéséhez.

Afrikában a legnagyobb a baktérium változatossága, így feltételezhető, hogy a fekete kontinensen fejlődött ki, és onnan terjedt el a kirajzott népességgel együtt a tébécé. Az Észak- és Dél-Amerikában izolált jelenkori tébécétörzsek igen közeli rokonságban állnak az európai kórokozóval, így feltételezhető volt, hogy a spanyol hódítók "ajándékozták meg" az Újvilág népességét a gyilkos kórral a 16. században.

Az Arizonai Állami Egyetem és a Tübingeni Egyetem kutatóinak, valamint brit és svéd kollégáiknak Peruban feltárt három csontvázból, amelyek közül a legidősebb i. sz. 750 körüli, a legfiatalabb pedig a 14. század közepéről való, sikerült kinyerniük a Mycobacterium tuberculosis DNS-ét, majd ennek alapján rekonstruálták a három kórokozóféleség genomját.

"Az elhunytak csontvázában, fogaikban molekuláris fosszília gyanánt fennmaradhat a kórokozók DNS-e, amelynek alapján rekonstruálhatjuk a genomjukat. Ezek vizsgálatával pedig megállapítható, hogy az ősi tbc-törzsek miként viszonyulnak a jelenkori Mycobacterium tuberculosishoz" - magyarázta az eljárást a vizsgálatokat irányító Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem paleogenetikusa.

A nemzetközi kutatócsoport az ősi perui és jelenkori baktériumtörzsek összehasonlításával megalkotta a kórokozó molekuláris "óráját", s arra a következtetésre jutott, hogy a legkésőbbi közös ősük mindössze 6000 éves. Amennyiben ezek a számítások helytállóak, a baktériumnak jóval az európai hódítók megérkezése előtt kellett az amerikai kontinensre jutnia, ám ez már azután történt, hogy 11 ezer éve megszűnt Észak-Amerika és Ázsia közötti szárazföldi összeköttetés.

A rejtélyes átjutásra keresve a választ a tudósok 40 különböző, az állatokat megbetegítő baktériumtörzset is megvizsgáltak, s mint kiderült, a perui csontvázakból izolált kórokozó leginkább az úszólábúak tuberkulózisát okozó Mycobacterium pinnipedii törzsekkel mutat hasonlóságot. "A fókafélékkel való kapcsolat megmagyarázza, hogy a 6000 éve kifejlődött kórokozó miként érte el évezredekkel később Dél-Amerikát, s fertőzte meg a part menti lakosságot" - emelte ki Anne Stone, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
• Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
• Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
• Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme