Karadzic nem tudott a srebrenicai mészárlásról?

"A legcsekélyebb bizonyítéka sincs annak, hogy Karadzic eltervezte vagy elrendelte volna a foglyok kivégzését, vagy egyáltalán tudott volna róla" - szögezte le Peter Robinson.

Az ügyvéd szerint a Srebrenicában zajló vérengzés titokban zajlott. A hágai per során nem nyert bizonyítást, hogy Karadzicnak szándékában állt volna kiirtani Bosznia teljes lakosságát, ami viszont feltétlenül szükséges ahhoz, hogy elítéljék népirtás címén. Robinson rámutatott arra, hogy a védelem 26 tanúja támasztotta alá azt, hogy Karadzic nem tudott a srebrenicai népirtásról, viszont a bíróság előtt megjelent tanúk egyike sem állította az ellenkezőjét.

A hágai törvényszéken hétfőn kezdte meg, és kedden fejezi be záró védőbeszédét Radovan Karadzic. Hétfőn Karadzic azt hangoztatta, hogy a bíróság nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, és az NT őt nem ítélheti el, még ha volt elnökként erkölcsi felelősség is terheli bármilyen bűncselekményért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság (RS) polgárai vagy katonái elkövettek a háború idején.

A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. Ez volt a legsúlyosabb bűntény Európa területén a második világháború óta.

Az ügyészség a per során 195 tanút vonultatott fel, szeptember 29-én fejezte be záró vádbeszédét, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá. Azzal vádolta Karadzicot, hogy a háború idején az RS elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások "mozgató ereje". Az ügyészségi bűnlajstrom arra a megállapításra épül, hogy Karadzic kulcsfontosságú embere volt annak a "bűnszövetségnek", amely célul tűzte ki a muzulmán és a horvát lakosság elűzését a szerbek lakta boszniai területekről.

A boszniai háború után Karadzic éveken át bujkált, 2008 júliusában Belgrádban fogták el, és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere. Az ítélethozatal legkorábban jövő októberben várható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"