Mégsem Európa a művészetek bölcsője
2014. október 9. 09:59 MTI
Az ázsiai barlangfestészet legalább olyan régi, mint a híres európai alkotások - állapította meg egy szerdán megjelent tanulmány. Eddig Európát tartották a művészetek bölcsőjének.
Korábban
Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói Anthony Dosseto vezetésével az indonéziai Celebesz-sziget hét barlangjának tizenkét festményét vizsgálták meg. Ezeknél az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a sziklafalon, ennek a körvonalait húzták ki festékkel. Megvizsgáltak két, a sertés és a szarvas keverékére hasonlító állatot, a babirusszát ábrázoló festményt is - olvasható a brit Nature tudományos lap friss számában.
Ezeket a barlangrajzokat már több mint 50 éve felfedezték, koruk meghatározásával azonban nem foglalkoztak alaposan. Úgy vélték, a helyi klíma miatt legfeljebb 10 ezer évet bírnak ki a képek. A festményekre rakódott, leheletfinom ásványi üledék korát a tudósok az úgynevezett uránsorra épülő módszerrel határozták meg. Ez az eljárás a radioaktív lebomlást méri. A minimális kort állapítják meg vele, tehát a festmények ennél akár régebbiek is lehetnek.
A 40 ezer éves, vörös festékkel körvonalazott kéz a tanulmány szerint a legrégibbi ismert ilyen típusú ábra lehet. A babirussza képén jól kivehető a négy láb, a fej és a farok, a festmény legalább 35 400 éves. "Bebizonyosodott, hogy mintegy 40 ezer évvel ezelőtt, a pleisztocén korában az eurázsiai világ mindkét végpontján az ember barlangok falára festett. Eddig Európa számított a történelem előtti művészetek bölcsőjének" - olvasható a tanulmányban.
Wil Roebroeks, a holland Leideni Egyetem kutatója szerint az eddig ismert legrégibb, 37 300 éves barlangrajzot az észak-spanyolországi El Castillo-barlangban fedezték fel. A legősibb állatábrázolásnak, egy rinocérosz faszénrajzának korát 35 300 és 38 800 év közé teszik, ezt a franciaországi Chauvet-barlangban találták meg.
A tanulmány szerzői szerint két magyarázat adódik: lehetséges, hogy az ősi embercsoportoknál egymástól függetlenül fejlődött ki a barlangi festészet, ám az is, hogy a homo sapiens már azelőtt tudott festeni, hogy Afrikából elindult volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.