Miért kellett Balassagyarmaton új börtönt építeni 1843-ban?
2014. október 14. 17:54
Az 1843 és 1845 között épült balassagyarmati megyei börtön épülete több mint 160 éve otthona Nógrád (vár)megye bűnös elemeinek. A korábban börtönnek használt régi, roskadozó épület egészségtelen és kicsi volt, s több rab halálát okozta. A vármegye a Helytartótanácsnál kezdeményezte egy új épület felépítését, azonban a korabeli Magyarország kormányzó szervének bürokratikus megoldásai nem segítették a probléma megoldását, így Balassagyarmat még az engedély megérkezte előtt belefogott az építkezésbe, tudhatjuk meg Török Enikő a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában megjelent cikkéből.
Korábban
Halálos börtön
A 19. század első felében Magyarországon - a korábbi sikertelen kísérletek után - újabb lépéseket tettek a büntető jogi törvénykönyv megalkotására. A büntetőtörvény-javaslat elkészítésére az 1840:V. törvénycikkben egy 45 tagú bizottságot, egy „országos választmányt" küldtek ki, amely többek között a börtönügyekre vonatkozó irányelvek kidolgozását kapta feladatul. Az 1843. évi törvényjavaslat nem lépett hatályba, de a börtönkörülmények javítása a javaslat szellemében kis lépésekben előrehaladt. Ennek egyik példája volt a balassagyarmati börtön, amely felépítésének állomásai nem követték a reformkorban előírt és szokásos tervezési és építési gyakorlatot.
Az új börtön építését Nógrád megye kezdeményezte, több évnyi előkészítő munka eredményeképp 1840. november 28-án elküldte az új börtön tervét a Magyar Királyi Helytartótanácsnak jóváhagyásra. Kérését azzal indokolta, hogy a börtönnek használt régi, roskadozó épülete egészségtelen és kicsi. Felterjesztéséhez a megyei orvos és a tiszti alügyész jelentését is csatolta. Höppner Vencel orvos jelentéséből kiderül, hogy a megelőző egy évben 393 rab közül 260 betegedett meg, vagyis a rabok kétharmada. Közülük nyolcan meghaltak, és tizenketten a jelentés elkészítésekor is betegek voltak. A rabok krónikus, nehezen gyógyuló betegségektől szenvedtek, és újból és újból visszaestek.
A leggyakrabban előforduló megbetegedések a következők voltak: hurut és „hurutos láz", amelyek könnyen „tüdősorv"-ban végződtek, és ezek voltak a leggyakoribb halálokok; csúz, köszvény; „csorvás láz" (lázzal járó gyomorhurut), amely könnyen átment „idegláz"-ba (tífusz); vérhas; hasmenés; „görvélyes máj és lép", amely könnyen vízkórsággá fajult; „görvélyes nyakmirigy daganat". Höppner szerint a gyakori megbetegedéseket a rossz, mocskos, tisztátalan, mélyen fekvő, földbe épített és vizes tömlöcök, vagyis cellák okozták, és mivel egy tömlöcben 23-25-en is voltak, nem volt tiszta a levegő és a betegségek is könnyen terjedtek. Sooky Andor tiszti alügyész szintén megerősítette, hogy a rabok számához képest a börtön területe kicsi, ezt bizonyítandó névszerinti jegyzéket is csatolt jelentéséhez.
Az új börtönépület kereszt alaprajzú tervét Entz Mátyás balassagyarmati építőmester készítette el költségvetéssel együtt. Mivel a megye bízott a kezdeményezés jóváhagyásában, arról is határozott, hogy már a felsőbb engedélyezés megérkezte előtt megteszik az előkészítő lépéseket, hisz rendelkeztek a munka megkezdéséhez szükséges pénzzel, a hiányzó összeget a birtokosok adományaiból kívánták fedezni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap