Katedrális vagy mecset Córdoba temploma?
2014. december 16. 12:08 MTI
A córdobai katedrális neve miatt bepanaszolta a katolikus egyházat a dél-spanyolországi Andalúzia tartomány turisztikai hivatala, mert úgy vélik, az egyház el akarja törölni a turisták tömegeit vonzó műemlék iszlám múltját.
Korábban
Az andalúz turisztikai hivatal hétfőn panaszt nyújtott be a római katolikus egyház vezetőinek, mert az egyház, a műemlék tulajdonosa weboldalán, szórólapjain és a belépőjegyeken is córdobai katedrálisnak nevezi a templomot, amivel összezavarhatja azt az évente több mint egymillió turistát, aki a "nagymecset" látogatására érkezik.
Rafael Rodriguez, a hivatal vezetője találkozót kért az egyháztól, mert szerinte úgy tűnhet, az egyház el akarja törölni a műemlék muzulmán múltját. Rodriguez kultúrák és civilizációk találkozási pontjának nevezte a nagymecsetet. A műemlék tulajdonosai tagadják a vádat, és állítják: a templom neve a 13. század óta Szűz Mária Córdobai Katedrálisa. Öt évszázados mór uralom után ekkor foglalta vissza a várost III. Ferdinánd király, ezután építették át a mecsetet, amely egy vizigót keresztény templom helyén állt.
José Juan Gimenez Güeto, a katedrális szóvivője szerint alaptalan a panasz, a műemlék látogatóinak száma évről évre emelkedik. Córdobát a három kultúra városának is nevezik, mert a középkor évszázadain át békében élt itt egymás mellett muzulmán, keresztény és zsidó. A műemlékben, amelyet a város önkormányzata córdobai mecset-katedrálisnak hív, ma is együtt láthatók az iszlám imahely vörös-fehér csíkos árkádjai, ragyogó márványoszlopai és a katolikus templom gazdag reneszánsz és barokk dekorációi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.