Megoldották a tüzérségi sokk rejtélyét
2015. január 22. 11:19
Közel egy évszázada vizsgálják, hogy vajon mi okozza a veteránoknál az ún. tüzérségi sokk (shell shock) jelenségét. A legújabb kutatás szerint a pszichikai sérülés - amely legtöbbször nem jár együtt fizikai sérüléssel - méhsejtszerű elrendeződést mutató, károsodott agyi idegrostok miatt lép fel.
Korábban
A háborúknak mindig is voltak pszichikai sérültjei, azonban tudományos módszerekkel először az első világháború mentális betegeit analizálták. A "shell shock", más néven tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világégés éveiben használták először a harc során keletkezett stressz okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő, határozatlanság, tikkelés, szörnyű rémálmok, beszédzavar, rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások. Sok orvos még a háború éveiben is úgy vélte, hogy a beálló sokkhatás valamely fizikai sérülés következménye lehetett. A meggyötört katonák esetében ún. poszttraumatikus stressz szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) lépett fel. A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt.
A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
Szakértők úgy vélik, az egy vagy több robbanást túlélő veteránok agyában rejtett sérülések jönnek létre, amelyek később jelentős szerepet játszanak a pszichológiai vagy szociális problémák kialakulásában. A baltimore-i Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói olyan, már elhalálozott amerikai veteránokat boncoltak fel, akik Afganisztánban vagy Irakban harcoltak, s túléltek legalább egy pokolgépes, illetve egyéb robbanószerkezettel elkövetett merényletet.
Egyfajta agysérülést fedeztek fel mindannyiuknál, amely során a károsodott idegrostok méhsejtszerű elrendeződést mutattak, valamint megduzzadtak a kritikus agyterületeken, amelyek a döntéshozatalért, a memóriáért, valamint az érvelésért felelnek. A vizsgált öt veterán agyát 24 olyan ember agyával hasonlították össze, akik autóbalesetben, droghasználat következtében vagy szívinfarktus során vesztették életüket. Megállapították, hogy az idegrostok elrendeződése más mintázatot mutat az utóbbi csoportnál.
"Ez volt az első alkalom, hogy a modern patológia eszközeivel vizsgáltuk meg a százéves problémát, egy robbanás késleltetett hatását az agyra" – mondta Vassilis Koliatsos amerikai neurológus. A vizsgálat során a kutatók egy molekuláris jelölőanyaggal követték nyomon az amiloid prekurzor fehérjét (APP), amely normális körülmények között hosszú idegsejtnyúlványokon (axonokon) keresztül áramlik egyik idegsejtből a másikba. Ha az axon sérül, az APP és egyéb fehérjék feltorlódnak az egyes idegsejteken, ami duzzanatot idéz elő. A duzzanatok mérete és alakja a sérülés típusától függően eltérő lehet, például a közlekedési balesetek áldozatainál nagyobb és körte alakú, a metadontúladagolásban elhunytak esetében pedig kisebb méretű duzzanat jön létre.
A megvizsgált öt veterán közül négynél a duzzanat közepes méretű és körte alakú volt, ami azonban ennél különlegesebb, hogy méhsejtalakzatba rendeződtek a vérerek mellé, amely mintázatot a kutatók eddig még egy agysérültnél sem figyelték meg. Az elváltozások valószínűleg azoknak a robbanás során elszakadt idegrostoknak a maradványai lehetnek, melyek idővel lassan elhaltak. Egy másik elmélet szerint az erős lökéshullám az axonokat csak meggyengítette, és később szakadtak el például egy ütés okozta agyrázkódás vagy drogtúladagolás hatására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap