Újabb tetoválásokat találtak Ötzin

Egy német turista házaspár az olasz-osztrák határnál 1991-ben 3200 méteres magasságban véletlenül bukkant rá a Hauslabjochi emberre, amelyet az Alpok-közeli völgyéről Ötzinek neveztek el. A világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste 5300 éves lehet. A pórul járt ősemberrel egy hirtelen jött hóvihar és a hideg végezhetett, de az idegenkezűséget sem lehet kizárni. A kutatások azóta kiderítették, hogy a jégember szívbeteg lehetett, Lyme-kórban szenvedett, a vastagbelében ostorférgek tanyáztak, tejcukor-érzékeny volt és utoljára kecskehúst vacsorázott.

A gleccsermúmia bőrén fedezték fel az eddig ismert legkorábbi tetoválásokat, amelyeket azonban igen nehéz volt katalogizálni, ugyanis Ötzi bőre a fagypont alatti extrém hideg hőmérséklet következtében elsötétedett, ennek eredményeként néhány elhalványodott testfestést szabad szemmel nem is lehet észre venni. A korábbi tanulmányok 47 és 60 közöttire becsülték a tetoválások számát.

A kutatók multispektrális képalkotó eljárást használtak az eltűnt vonalak felfedésére. Ez az eszköz azért hatékony, mert az infrasugarak az ősi tetoválásokban szinte kivétel nélkül előforduló szén miatt másképp nyelődnek el a bőr felszínén, valamint a testfestés területén, amely így szépen kirajzolódik. A Bolzanói Régészeti Múzeumban őrzött jégembert a vizsgálat miatt a megszokott - 6 Celsius fokról - 1,5 Celsius fokra olvasztották fel.

Marco Samadelli olasz régész és kollégái több olyan tetoválást is felfedeztek Ötzi jobb alsó bordáinál, amelyeket korábban nem láttak. Ezek között található négy darab, párhuzamos, 20-25 milliméteres vonal - ezeket gondolják az első testfestésnek.

A szakértők szerint a mostani kutatással a Hauslabjochi ember összes testfestését katalogizálni tudják. A 61 darab ábrát 19 csoportra különítették el, a jelek vastagsága 1-3 milliméter, a hosszúságuk pedig 7 és 40 milliméter között váltakozik. A jobb térden és a bal bokán található, egymást keresztező vonalakat leszámítva a tetoválások mind párhuzamosan futnak a test hosszanti vonala mentén. A legnagyobb arányban a lábain találtak tetoválásokat, mégpedig a 19 csoportból 12-t.

Elképzelhető, hogy a tetoválásoknak valamilyen mögöttes szimbolikus jelentése lehet, azonban a kutatók szerint a funkciójuk elsősorban gyógyászati vagy terápiás jellegű volt. A korábbi kutatások során már kiderült, hogy az addig felfedezett tetoválások 80 százaléka a klasszikus kínai akupunktúrás - így a reuma, a hátfájás, fülzúgás, fejfájás vagy a hasi rendellenességek gyógyítására szolgáló - pontokon készült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
• Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
• Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
• Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
• Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát