Hajmintákból rekonstruálják a perui múmiák utolsó hónapjait

Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) Geokémiai Laboratóriumában végzett kutatás során 14, a Wari Kayan-i nekropoliszban mintegy 90 éve feltárt múmiát vizsgáltak meg amerikai kutatók. A kutatásról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy bár a terület páratlanul gazdag régészeti leletanyaggal bír, eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Az elhunytak a paracasi kultúra tagjai voltak. A Paracas-kultúra az i. e. 8. században Peru délnyugati partvidékén alakult ki, jóval a Nazca-kultúra létrejötte előtt. A kultúráról a legtöbb információt a nagy kiterjedésű Holtak városa (Paracas Necropolis) régészeti feltárásából nyerték, amelyet 1927-ben egy perui régész, Julio Tello fedezett fel.

A Paracas-kultúra elsősorban textíliáiról vált ismertté: a kivételes szépségű, finom minőségű textíliáikat éppúgy használták államközi megállapodások, diplomáciai és katonai egyezségek megkötéséhez, mint fogadalmi felajánlásként vallásos ceremóniákhoz, illetve temetéseknél halotti lepelként. Az uralkodók életük során nagy mennyiségű szőttest halmoztak fel és haláluk után ezeket velük együtt temették el. 

Az amerikai kutatók mindegyik múmiából hajmintákat vettek, hogy megismerjék az ősi peruiak étkezési szokásait, a szén- és a nitrogénizotópok szintje ugyanis pontosan megmondja, hogy az egyes személyek mit ettek életük alkonyán. A táplálkozási szokás ráadásul nemcsak az elhunytak egészségi állapotáról ad felvilágosítást, de azt is jelzi, hogy az illető hol élt, merre utazott, s a mindennapokról is fontos támpontot ad: megmutatja, hogy a személy milyen úton (vadászat, halászat, gyűjtögetés, földművelés) jutott a táplálékhoz.

A vizsgálatok során kiderült, hogy életük utolsó hónapjaiban a paracasiak főleg tenger „gyümölcseit”, illetve C3-as és a C4-es növényeket, például kukoricát és borsót fogyasztottak. „Elég csak egy kis hajminta ahhoz, hogy megtudjuk, mit ettek az ősi peruiak haláluk előtt nem sokkal – ez egy nagyon intim visszapillantás a múltra” – fogalmazott Kelly Knudson, az ASU segédprofesszora.

Mivel a múmiák legtöbbje férfi, Knudson és kollégái azt tervezik, hogy a kutatásba később több női és gyerekmúmiát is bevonnak. A tudósok továbbá a régészeti leleteket és a temetkezési szokásokat is megvizsgálják, így a biorégészeti kutatások eddigi eredményeit régészeti kontextusba tudják helyezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege