Emlékművet kaptak a császári parancsot megtagadó huszárok
2015. március 9. 12:42 MTI
A Kolozs megyei Bágyonban (Badeni) vasárnap emlékművet avattak annak a 32 huszárnak, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a császári parancsot megtagadván a magyar szabadságharc oldalára álltak.
Korábban
Az egykori Aranyosszékhez tartozó székely településen több százan vonultak fel a helyszínre érkezett hagyományőrző huszárok mögött az emlékműig. A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette, az erdélyi magyaroknak más eszközökkel ugyan, de ma is szabadságharcot kell vívniuk.
"Vannak akik 25 évvel a kommunista diktatúra megbukása után is (...) megpróbálják megtiltani, hogy utcára menjünk és megünnepeljük az ünnepünket. És vannak, akik meg akarnak fosztani az anyanyelvhasználattól, az iskoláinktól, a kultúránktól, (...) a nemzeti identitásunk alapjaitól" - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor a szabadság-egyenlőség-testvériség jelszavát idézve kijelentette, az erdélyi magyarság nem akarja senkitől elvenni azt a szabadságot, amelyiket a maga számára követel. Hozzátette, a magyarok másokkal egyenlőek, és nem kevésbé egyenlőek akarnak lenni.
"A testvériség arra kötelez, hogy mások érzékenységére, történelmére is tekintettel legyünk. De elvárjuk, hogy a velünk együtt élők is legyenek tekintettel a mi történelmünkre. Ez a mi nagy szabadságharcunk most a 21. században" - jelentette ki Kelemen Hunor. Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke beszédében felidézte, hogy 1848-ban a 12 huszárezred közül csak négy állomásozott Magyarországon, 1849-re azonban a huszárok többsége hazatért, és tíz ezred harcolt a szabadságharc oldalán.
"A hazatérő huszárok hazaszeretetével azonos a bágyoni és aranyosszéki huszárok állásfoglalása" - jelentette ki Csallóközi Zoltán. Amint felidézte, az Aranyosszéken megalakított 1500 fős nemzetőrségnek fontos szerepe volt abban, hogy sikerült megállítani azokat a román betöréseket, amelyek Nagyenyed és Abrudbánya magyar lakosságának a pusztulását okozták. A Bágyonban állomásozó, Szentgyörgyi József által vezetett huszárszázad katonáinak neveit Miholcsa József hagyományőrző huszár alezredes sorolta fel. A felavatott emlékmű - egy kopjafa, melynek csúcsa lófejbe végződik, és amelyhez stilizált lovas tapad - Suba László alkotása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap