Régészeti bizonyíték a vikingek és az iszlám világ közötti kereskedelemre
2015. március 17. 12:47
Egy 9. századi női sírban talált ezüstgyűrű az újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalmas távolság ellenére a viking kori Skandinávia és az iszlám világ között élénk kereskedelem zajlott.
Korábban
Az itt látható ezüstgyűrűt régészek valamikor a 19. század végén találták meg a svédországi Birka városában folyó feltárások során. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy berakása lila ametiszt lehet, amelybe arabnak tűnő betűket véstek. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint azonban az nem ametiszt, hanem színezett üveg, jelentette ki Sebastian Wärmländer, a Stockholmi Egyetem biofizikusa.
A gyűrű üvegberakásán az "Allahnak" vagy az "Allahhoz" kifejezés olvasható arab nyelven, írják kutatók a Scanning című szaklap február 23-i számában. A birkai ékszer felszíne ép, szinte nincs is jele annak, hogy viselték volna, ami azt sugallja, hogy a viking nő előtt talán nem is volt más tulajdonosa az arab ezüstműves műhelyében készült gyűrűnek.
Birka, Birca vagy Bierkø (ma: Björkö) fontos kereskedelmi központ volt a 9. században, amelybe még Kínából is érkeztek áruk, de itt alakult ki az első keresztény gyülekezet is Svédországban. A település a 8. és 9. században indult virágzásnak, ám a 900-as években Sigtune megépülése miatt elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Területén nagyjából eddig mintegy háromezer viking kori sírt fedeztek fel.
Az ősi skandinávok már 3400 évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak Egyiptommal és Mezopotámiával, s különleges üvegtárgyakkal kereskedtek velük. Nem véletlen, hogy a kiváló hajózási ismeretekkel rendelkező vikingek kétezer évvel később az arab kereskedőket is felkeresték, nem várva meg, hogy az ékszerek szárazföldön jussanak északra az ismert kereskedelmi útvonalakon.
A középkori szövegek nem felejtik el megemlíteni, hogy a skandinávok és a Nyugat-Ázsiától a Mediterráneumig elterülő iszlám világ már ezer évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak egymással. Ezt régészeti bizonyítékok is alátámasztják, igaz, még ma is rendkívül ritka, hogy a viking temetkezésekben az iszlám civilizáció emlékei kerüljenek elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.