Az eddigi legrégebbi, búzából készült élelmiszerre bukkantak Kínában
2015. március 27. 09:49 MTI
Kínában az eddigi legrégebbi, 2600-2900 évvel ezelőtti, búzából készült feldolgozott élelmiszer nyomára bukkantak régészek az északnyugat-kínai Hszincsiangban, ahol az étkezésben a mai napig fontos szerepük van a kenyérféleségeknek - jelentette a kínai média csütörtökön.
Korábban
Az ételmaradványokat a Janghaj temető feltárásán dolgozók fedezték fel kiásott kerámiaedényekben - számolt be a Kínai Tudományos Akadémia egyetemének docense, Jang Ji-min. A Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a többségük árpa-, valamint köleslisztből készült, és megtalálták bennük lactobacillus és az élesztő nyomait is.
Keletkezésüket a Nyugati Csou-dinasztia (i. e. 1046-771) idejére, valamint a Tavasz és ősz korszakára (i. e. 722-476) teszik, s Jang szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a búzából készült élelmiszerek ezekben az időkben már a mindennapos étkezés részévé váltak Hszincsiangban. Mivel az ételek hamar oszlásnak indulnak, ritkán találnak mintákat belőlük a régészek. A Góbi sivatagban található Janghaj temető azért számít kivételnek, mert itt - a Huojan-hegytől délre, a turpáni medencében, ahol gyakran hatalmas hőség uralkodik - rendkívül száraz az időjárás.
A szakemberek szerint a leletek által nemcsak az egykori élelmiszerfeldolgozás mikéntjére kapnak majd válaszokat, hanem arról is információkhoz juthatnak, hogy milyen hatása volt Hszincsiangnak a kínai étkezési kultúrára. Az ősi Kínában használt főbb gabonafélékből egyedül a kínai köles származott a Sárga-folyó középső szakaszáról, míg a rizs például Dél-Kínában volt honos. A vélhetően Közép-Ázsiából érkezett búzát és a szóját az északnyugati régióban termelték.
A régészeti kutatások eredményekből egyre inkább az valószínűsíthető, hogy a búzatermesztés Hszincsiangban kezdődött, s onnan terjedt át a szomszédos Csinghaj és Kanszu tartományokra. A körülbelül 54 ezer négyzetméteres területen elhelyezkedő Janghaj temetkezési helyen több mint 500 ősi sírt találtak, s a feltárások nyomán ritka ereklyékre leltek, köztük például a világ legrégebbi, 3000 éves nadrágjaira, amelyeket minden valószínűség szerint az ott élő, nomád életmódot folytató kisebbség férfitagjai viseltek lovaglás közben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap