Felakasztottak egy iszlamista háborús bűnöst Bangladesben
2015. április 13. 11:58 MTI
Ezrek ünnepeltek Banglades utcáin, miután a vasárnapra virradó éjszaka felakasztották Mohammad Kamaruzzaman ellenzéki iszlamista politikust, akit az 1971-ben Pakisztán ellen vívott függetlenségi háború idején elkövetett népirtásnak, valamint fegyvertelen civilek megkínzásának vádjával ítéltek halálra.
Korábban
A bangladesi biztonsági erők vasárnap készenlétben álltak Kamaruzzaman híveinek esetleges tiltakozó megmozdulása miatt. Egy tisztségviselő megerősítette, hogy az ellenzéki politikust a bangladesi főváros, Dakka központi börtönében végezték ki. A 62 éves Kamaruzzamant, az ország legerősebb iszlamista tömörülésének, a Dzsamaat-i-Iszlaminak a főtitkár-helyettesét a kormány által 2010-ben felállított Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICT) 2013 májusában ítélte el. Az ítéletet tavaly novemberben hagyta jóvá egy dakkai különbíróság.
A politikusnak a vád szerint része volt legalább 120 fegyvertelen paraszt kivégzésében Banglades egy távoli, északi falvában, Szohágpurban, amelyet azóta az "özvegyek falujának" neveznek. A választók 2-3 százalékának támogatását bíró Dzsamaat-i-Iszlami szerint az iszlamista párttagok elleni ítéletekkel a kormánynak az a célja, hogy meggyengítse az ellenzéket. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa korábban arra szólított fel, hogy ne végezzék ki Kamaruzzamant, mivel az ügyében lefolytatott per nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Az Egyesült Államok ugyancsak ellenezte a halálos ítélet végrehajtását.
Az 1971-ben kilenc hónapon át tartó háború alatt a bangladesi kormány álláspontja szerint hárommillióan haltak meg, mintegy kétszázezer nőn követtek el nemi erőszakot és tízmillióan menekültek a szomszédos Indiába. Más források 300 ezer és 500 ezer közé teszik a halálos áldozatok számát. A kormány szerint pakisztáni katonák és velük kollaboráló bangladesiek is felelősek a kegyetlenkedésekért.
Az iszlamista párt a háború alatt nyíltan Banglades függetlensége ellen kampányolt, viszont következetesen tagadja a bűncselekmények elkövetését. Sejk Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök a háborús bűnöket feltáró perek folytatását ígérte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05