Szörnyű halált halt a barlang falával "egybeolvadt" ősember

Az altamurai embert 1993 októberében a Bari Egyetem expedíciója fedezte fel a dél-olaszországi Altamura közelében, a lamalungai barlang (Grotta di Lamalunga) mélyén. A szerencsétlenül járt ősember szörnyű halált halt: éppen a cseppkőbarlangban bóklászott, amikor megcsúszott és egy szűk helyre szorult, valószínűleg megsérült, majd - miután nem tudta magát kiszabadítani - egyszerűen éhen halt.

Az ősi csontváz a barlang bejáratától távol, mintegy nyolc méter mélységben került elő. Kivételesen jó megtartású és viszonylag teljes csontváz, amelyen külsérelmi nyomok nem találhatók, de nehezen vizsgálható, mert törékennyé vált és a cseppkőképződés már magukon a csontokon is kalcitkérget képzett; a kutatást megnehezítette, hogy a földön egyéb, állati csontokat találtak szétszórva.

Az altamurai ember a maradványok felfedezése után azonnal a tudományos viták kereszttüzébe került. Azt ugyan sikerült tisztázni, hogy a csontváz férfié, de a lelet besorolását - bár kezdetben a Homo heidelbergensis fajt jelölték meg - sokáig nem lehetett megállapítani. A Római La Sapienza Egyetem, a Firenzei Egyetem és a Newcastle Egyetem szakértői végül 2009-ben kaptak engedélyt a csontváz tanulmányozására, majd a vállcsontból sikerült DNS-t kivonniuk. A hat éven át tartó kutatás eredményeként megállapították, hogy a mitokondriális DNS megegyezett más neandervölgyi ember genetikai örökítő anyagával.

A csontokból vett DNS vizsgálatából kiderült, hogy a csontváz egy 150 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi emberé (Homo sapiens neanderthalensis). Ez egyébként a legrégebbi olyan genetikai minta, amit a neandervölgyi ember maradványaiból sikerült kinyerni, ezért a kutatók remélik, hogy - amennyiben sikerrel járnak - a DNS-szekvenálással új információk birtokába kerülhetnek a hominidák evolúciójának és a neandervölgyi ember korai történetének megismerését illetően. A szakemberek uránium-tórium kormeghatározási vizsgálatot is folytattak, eszerint az altamurai ember valamikor 172-130 ezer évvel ezelőtt élt.

Bár korábban felmerült, hogy esetleg egy ragadozó hurcolta a barlangba az ősembert, ezt a teóriát most kizárták a szakértők. "Ugyan jól kivehetők a neandervölgyi emberre emlékeztető vonások - különösen az arccsonton és a nyakszirtcsontnál -, de vannak olyan vonások is, amelyek eltérnek a tipikus morfológiai jegyektől: ilyen a szemöldökív alakja, a csecsnyúlvány (mastoiditis) relatív mérete és a koponyaboltozat szerkezete" - fejtegetik a kutatók a Journal of Human Evolution legújabb számában, s mint írják, mindezek ellenére kétségtelen, hogy a balesetet szenvedett ősember neandervölgyi volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
• Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
• Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
• Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
• Díszes pártában eltemetett csecsemő maradványait is megtalálták Kecskeméten