Gyorsabbak voltak a skótok és az írek a vikingeknél?
2015. május 27. 14:05
Bár Izland lakói századokon át abban a hitben éltek, hogy a 9. század második felében skandináv őseik érkeztek elsőként a szigetre, a régészeti ásatások egészen mást sugallnak. A vikingeket ugyanis megelőzhették a skótok és az írek, akik feltételezések szerint már 800 körül letelepedhettek Izlandon.
Korábban
Az ír és skót partoktól - az Írország délnyugati partjaitól mintegy 12 km-re fekvő Skellig Michael sziklaszigettől kezdve a Külső-Hebridákon található Észak-Uist szigetén át egészen az izlandi Vestmannaeyjar szigetcsoport Heimaklettur nevet viselő hegyrögéig - húzódó területeket hasonló kialakítású, sziklába vájt faragványok és kereszt alakú szobrok díszítik.
A kutatók nemrég Dél-Izland mintegy kétszáz barlangjában találtak a fent említett faragványokhoz rendkívüli mértékben hasonlító sziklába vájt szobrokat. Kristján Ahronson, a Bangor Egyetem régésze és társa, Dr. Tõnno Jonuks az izlandi szárazföldtől délre fekvő Vestmannaeyjar szigetcsoport egyetlen lakott területén, Heimaey szigetén található Himaklettur sziklájánál végzett kutatásokat. A szikla egyik kis bemélyedésében egy hatalmas falba vájt keresztre bukkantak, amelyből a szigetcsoport többi, ember vájta barlangjában még számos található. Skót szakemberek rámutattak, hogy megdöbbentő stiláris hasonlóságok fedezhetők fel a kora középkori skóciai és az Izlandon talált szobrok között.
A felfedezések alátámasztják az Izland fő szigetén található Seljalandra összpontosító kutatás eredményeit. A feltételezések szerint Seljalandot, amely valószínűleg Izland első települése volt, 800 körül hozták létre. Az itt talált kereszt alakú kőfaragványokat a főként Skócia nyugati partjainál élő kora középkori szerzetesi közösségekkel volt szokás összekötni, ám mindezidáig tisztázatlan kérdés volt, hogy pontosan meddig is terjeszkedtek ezek a telepes csoportok. Most már tudjuk: egészen Izlandig.
A dél-izlandi barlangok korát a kutatóknak a helyszínen talált vulkáni hamurétegek segítségével, egy speciális eljárásnak köszönhetően sikerült meghatározni. A hamurétegek vizsgálatánál használt új módszerek révén a régészek közelebb juthatnak annak megfejtéséhez is, hogy a korai telepesek hogyan alakították át az erdős környezetet az állattartó életmód számára megfelelőbb füves területté.
Bár a szakértőknek még egy sor kérdésre kell majd választ adjanak a telepesek motivációival és életkörülményeivel kapcsolatban, ám az eddigi feltárások további figyelemre méltó kutatási eredményeket vetítenek előre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.