Viking leszármazottak után kutatnak Normandiában

A Franciaország északnyugati tájegységéhez tartozó Cotentin-félsziget lakói közül nagyjából százan adnak önként DNS-mintát a Leicester Egyetem szakembereinek, akik a mai Normandia területét a 9. században elfoglaló vikingek leszármazottai után kutatva fogják elemezni őket. Az intézmény munkatársaként dolgozó Richard Jones szerint a vizsgálat célja, hogy többet megtudjanak a Cotentin-félszigetet érintő 9. és 10. századi "skandináv gyarmatosítás intenzitásáról". Ebbe annak kiderítése is beletartozik, hogy a gyarmatosítók keveredtek-e házasság révén a helyiekkel.

A francia önkénteseket olyanok közül választották ki, akik skandináv eredetű vezetéknévvel rendelkeznek vagy családjuk legalább a 11. század óta Franciaországban él, és további előnyt jelentett a projektbe való bekerüléshez, ha az illetőnek mind a négy nagyszülője a jelenlegi lakóhelye 50 kilométeres körzetében élt.

A francia adatvédelmi hatóságok engedélyezték a tanulmányt, amelynek eredményeit jövőre közlik. A DNS-teszteket ugyanakkor nem mindenki nézi jó szemmel. "Aggódunk, hogy mindez ráerősít arra a gondolatra, hogy vannak igazi normannok és vannak nem igaziak" - mondta Jacques Declosmenil, a Mozgalom a rasszizmus ellen (Movement Against Racism, MRAP) helyi szárnyának vezetője.

Jones elhessegette ezeket az aggodalmakat, mondván, hogy egy adott személy DNS-ének mindössze 2 százalékát fogják tanulmányozni a kutatók, és a maradék 98 százalékban "bármi lehetséges". A szakemberek Nagy-Britannia három területének és Normandia lakóinak körében kutatják a viking örökség bizonyítékait. A Caeni Egyetem középkori történelemmel foglalkozó professzora, Pierre Bauduin ugyancsak arra figyelmeztette a leicesteri kutatókat, hogy a faji származás "rendkívül érzékeny téma Franciaországban". Mint fogalmazott: "Fontos, hogy senki se értse félre az eredményeket".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején