Új vizsgálat adta meg a választ az evolúció legvitatottabb kérdéseire
2015. július 28. 12:28
Az emberi evolúcióval kapcsolatos vitás kérdésekre kerülhet pont egy új, emberi maradványokon végzett vizsgálatnak köszönhetően - állítják kanadai kutatók. A maradványok statisztikai elemzése nyomán összeállított adathalmazból kiderült, hogy az Australopitechus sediba néven ismert, nemrég felfedezett új emberféle lehet az ember őse, hogy a "hobbit" valójában nem egy torz külsejű modern ember, és hogy a korai emberek nemcsak egy, hanem két fajhoz tartoztak.
Korábban
A modern ember, az ember evolúciós családfájának egyetlen, még ma is élő tagja, valamint a rég kihalt homininek közötti kapcsolat bizonyítása a maradványok alacsony száma miatt komoly nehézségekbe ütközik, így az evolúcióval kapcsolatban az elmúlt évek során számos vita bontakozott ki.
Az egyik komoly nézetkülönbség a 2010-ben felfedezett, 1,97 millió éves Australopitechus sedibával kapcsolatban merült fel a kutatók között. A korai emberféle átmenetet képezett a majomszerű Australopithecus és a Homo-nemzetség egyedei között, ami a kutatókat arra a feltételezésre vezette, hogy az Australopitechus sediba akár az ember őse is lehet. Számos tudós azonban szembeszállt ezzel az állásponttal, mondván, hogy az Australopitechus sediba valószínűleg pusztán egy másik feltételezett emberős, az Australopitechus africanus leszármazottja lehetett.
Vita tárgyát képezte emellett az is, hogy a 2003-ban az Indonéziához tartozó Flores-szigeten felfedezett 18 ezer éves, egyméteres testmagassága miatt csak "hobbitnak" nevezett korai ember egy korábban ismeretlen - Homo floresiensisnek elnevezett - emberfaj képviselője-e, vagy - ahogy más kutatók állították - egy genetikai betegség miatt abnormálisan kis fejjel és testtel született, és szellemileg is visszamaradott modern ember.
A harmadik vita akörül bontakozott ki, hogy a legkorábbi, mára kihalt emberősök több, vagy egy fajhoz tartoztak-e. A grúziai Dmanisiben feltárt csontokon végzett vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a legkorábbi Afrikán kívülről származó, 1,8 millió éves homininek csontjai rendkívüli módon különböznek egymástól. Míg a feltárásban részt vevő kutatók azt állították, hogy a maradványok egyetlen fajhoz, mások úgy gondolták, két, vagy több faj képviselőihez tartoztak.
Mark Collard, a Simon Fraser Egyetem biológiai antropológusa vezetésével kutatók a húsz, szakma által elfogadott homininfajhoz tartozó egyedek koponyáinak és fogmaradványainak statisztikai elemzésével egy, a témában még soha korábban nem látott mennyiségű adathalmazt gyűjtöttek össze. A tudósok ennek segítségével szerették volna lezárni az emberi evolúcióval kapcsolatban hosszú idő óta húzódó vitákat. Az eredmények szerint az Australopitechus sediba valóban az ember ősének tekinthető, és kiderült, hogy az emberféle valószínűleg 300-500 ezer évvel korábban élt, mint azt a kutatók eddig gondolták, vagyis a régészeknek érdemes lesz korábbi maradványok után kutatni.
A vizsgálatok eredményeinek köszönhetően a kutatók leszámoltak azzal az elmélettel, hogy a "hobbitok" esetleg torz testű modern emberek lettek volna. Ami azt a kérdést illeti, hogy a korai emberek vajon egy, vagy több fajhoz tartoztak-e, Collard elmondta, hogy az eredmények szerint - meglepő módon - akár két faj is élhetett Dmanisiban. "Komolyabban kell vennünk a két fajjal számoló elméletet, és meg kell találnunk a módját, hogy összevessük az egy fajról szóló teóriával" - tette hozzá Collard. A tudós arra számít, hogy a kutatási eredményei újabb vitára adnak majd okot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.