Szoros kapcsolatban volt a drogmaffiával a "lyoni hóhér"
2015. július 28. 10:46 MTI
Bolíviai tartózkodása idején szoros kapcsolatban volt a kábítószer-maffiával a második világháború után Dél-Amerikába menekült "lyoni hóhér", a náci háborús bűnös Klaus Barbie, aki egy bemutatásra váró dokumentumfilm szerint a hadsereg, a politikusok és a Roberto Suárez drogkartellje közötti összekötőként segítette a Luis García Meza tábornok vezette katonai államcsínyt, majd a junta működését.
Korábban
"Ő volt a kapocs" - mondta a dpa német hírügynökségnek Peter F. Müller, az Arte televíziós csatornán szeptember 8-án műsorra kerülő film alkotója. Barbie 1942 és 1944 között volt a Gestapo lyoni főnöke. Egy ottani katonai bíróság 1954-ben távollétében halálra ítélte. A náci háborús bűnös, aki a nyugatnémet és az amerikai titkosszolgálattal is együttműködött, Klaus Altmann nevén élt Bolíviában, ahol támogatókat hajtott fel a Meza-puccshoz.
"Ez, vagyis Barbie szerepe az úgynevezett kokainpuccsban a filmünk központi témája" - mondta Peter F. Müller, aki kollégájával, Michael Muellerrel három évig kutatta a témát, többek között Klaus Barbie feljegyzéseiben. Luis García Meza 1980. július 17-én kaparintotta meg a hatalmat, kegyetlen katonai diktatúrája többek között a kokaincsempészetből származó bevételekből tartotta fenn magát, és aktívan támogatták a drogkereskedők. A baloldali erőket üldözték, az ellenzék több vezető személyiségét megölték.
Roberto Suárezt akkoriban a világ első számú drogkereskedői között tartották számon - nem véletlenül emlegették a kokainkirályként -, de sokszor bukkant fel Bolíviában az akkoriban még csak feltörekvő kolumbiai kábítószer-kereskedő, Pablo Escobar is, aki később minden idők talán leghírhedtebb drogbárója lett. A 2000-ben szívrohamban elhunyt Suárez fia a dpa-nak nyilatkozva megerősítette, hogy apja és Barbie rendszeresen találkozott az 1980-as évek elején.
"Barbie szoros kapcsolatban volt apámmal" - emlékezett vissza Gary Suárez, hozzátéve, hogy apja pedig Escobarral működött együtt. A kábítószer-kereskedelemmel való nyílt kapcsolatai miatt a Meza-diktatúrára nagy nemzetközi nyomás nehezedett, a tábornok végül bő egy év után távozott a hatalomból, utóda egy másik tábornok, Celso Torrelio lett. Az 1983-as demokratikus átmenet után Klaus Barbie-t kiadták Franciaországnak, ahol a világháború idején elkövetett rémtetteiért a polgári bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. 1991-ben halt meg. Luis García Meza elmenekült hazájából, távollétében ítélték el. Brazília 1995-ben kiadta Bolíviának, ahol azóta is börtönbüntetését tölti, egészségi állapota állítólag hetek óta meglehetősen gyenge.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap