Náci jelvények is előkerültek a szudétanémet kincsek közül

A dobozokra Rudi Schlatter liboucheci születésű német állampolgár hívta fel a cseh hatóságok figyelmét, miután egy csehországi látogatása alkalmával megállapította, hogy szülei villája még áll, és nem kizárt, hogy az elrejtett dobozok is megmaradtak. Schlatter közlése szerint a dobozokban kitelepítésre ítélt családja, rokonai és néhány ismerőse helyezett el számos olyan tárgyat, amelynek nagy hasznát vehették volna a háború utáni ínséges években, és amelyet nem tudtak magukkal vinni Németországba. A házban akkoriban mintegy ötven ember lakott.

"Egyedi leletről van szó. Ilyen nagy mennyiségű, a világháborús évekből származó, aránylag jó állapotban lévő tárgyat még egyszer sem sikerült sértetlenül megtalálnunk" - nyilatkozta Václav Houfek, az Ústí nad Labemben működő városi múzeum igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a 2. világháború vége felé a helyi németek tudták, nehéz idők következnek, ezért sokan biztonságos helyre menekítették vagy elrejtették értékeiket és a mindennapi élethez szükséges tárgyakból is nagyobb mennyiségeket halmoztak fel, amit szintén elrejtettek.

"A pénznek akkoriban nem volt értéke. A mindennapi használati tárgyak nagy vagyonnak számítottak" - mutatott rá a múzeumigazgató. A családi házban kialakított rejtekhelyet Schlatter megmutatta a cseh hatóságoknak, majd részt vett annak felnyitásán is. Miután a háború végén még gyerek volt, maga is kíváncsi arra, mi minden található a dobozokban. A múzeum szakértői a héten megkezdték a dobozok felnyitását és leltározását. A ruhaneműk, bundák, kabátok, gombok, kalapok, szappanok, esernyők, villanyégők, háztartási eszközök, festmények mellett eddig régi újságok és náci propagandajelvények is előkerültek.

A múzeum igazgatója és Rudi Schlatter megegyeztek, hogy az anyag teljes leltárba vétele után Schlatter ellátogat a múzeumba, megnézi a leletet és esetleg kommentárokat fűz hozzá. A hatályos törvények szerint az ilyen leletek a cseh állam tulajdonát képezik. Houfek azonban bízik abban, hogy a múzeumnak sikerül megállapodnia az állammal, hogy teljes egészében elraktározhassa, kezelhesse a leletet, és bizonyos tárgyakat kiállíthasson.

A második világháború után a csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek minősítette a szudétanémeteket és a magyarokat, megpróbálta elérni kitelepítésüket az országból. Az 1945 nyarán lezajlott potsdami nagyhatalmi konferencia azonban csak a szudétanémetek kitelepítését hagyta jóvá, a magyarokét nem. Mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából, míg a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot más eszközökkel próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák rendszer.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén