2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ritka fotók a századfordulós Havannáról

2015. szeptember 3. 16:17

Kuba 1515-ben alapított fővárosa a spanyol-amerikai háborút követően hatalmas fejlődésnek indult. A gyarmati státuszból kilépő, ám amerikai gyámság alá kerülő Havanna hamar felépült a háborús pusztításból, az egyre gyarapodó kubai középosztály tagjai, valamint az iparmágnások pedig sorra húzták fel szebbnél szebb palotáikat. Az 1920-as években, az amerikai alkoholtilalom idején Havanna az amerikaiak népszerű kirándulóhelyévé vált, sorra nyíltak a luxusszállodák, az éjszakai klubok és a kaszinók, Havanna idegforgalma virágzásnak indult, emellett a szervezett bűnözés is virágkorát élte.

Kuba jelenlegi fővárosát 1515-ben alapította Diego Velázquez de Cuéllar spanyol konkvisztádor a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén, azonban négy évvel később Havanna a Carenas-öböl partjára „költözött”. A 16. században igen sanyarú sorsú kikötőváros (egyszer leégett, kétszer kalózok fosztották ki) 1607-re Kuba fővárosává nőtte ki magát, amely egyben azt is jelentette, hogy a spanyol gyarmatok legfontosabb kikötője lett. Madrid igencsak ragaszkodott a városhoz, és bár a hétéves háború során a britek elfoglalták, a békekötés során Floridáért cserébe ismét spanyol kézbe került. A gyarmattartók ezután semmit sem bíztak a véletlenre, és az Újvilág legjobban megerősített városává építették ki.

1837-ben megépült a Havanna és Bejucal közötti vasút, amellyel Kuba a világ ötödik állama és az első spanyol nyelvű országa lett, ahol vasparipán is utazhattak a lakosok. 1863-ban a városfalakat lerombolták, így a metropolisz tovább terjeszkedhetett. Az 1898 áprilisa és augusztusa között zajló spanyol-amerikai háború során az amerikaiak hatalmas győzelmet arattak a spanyolok felett, akik ezzel elveszítették utolsó jelentős tengerentúli gyarmataikat is, Kubát, Guamot, Puerto Ricót, valamint a Fülöp-szigeteket. Bár a háborút lezáró párizsi békeszerződés értelmében Kuba elnyerte függetlenségét, valójában az USA gyámsága alá került. Az amerikai megszállás hivatalosan akkor ért véget, amikor 1902 májusában Tomás Estrada Palma Kuba első elnöke lett.

Az 1902 és 1959 között tartó köztársasági időszak során Havanna hatalmas fejlődésen ment át: hamar felépült a háborús pusztításból, az egyre gyarapodó kubai középosztály tagjai, valamint az iparmágnások pedig sorra húzták fel szebbnél szebb palotáikat. Az 1920-as években, az amerikai alkoholtilalom idején Havanna az amerikaiak népszerű kirándulóhelyévé vált, sorra nyíltak a luxusszállodák, az éjszakai klubok és a kaszinók, Havanna idegforgalma virágzásnak indult, emellett a szervezett bűnözés is virágkorát élte. Az egzotikus főváros kaszinóival, éjszakai életével, autóversenyeivel és hatalmas idegenforgalmával messze több bevétellel büszkélkedhetett, mint Las Vegas. Csak 1958-ban 300 ezer amerikai turista kereste fel. Az 1959-es forradalom után azonban sok minden megváltozott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Amerikai tengerészgyalogosok Kuba fővárosában 1910-1915 körülPoros havannai utca 1900 körülA havannai pálmafasor (1903)A havannai Calle Galiano villamos (1900)A városháza melletti főtér (1906)A havannai öböl bejárata (1910 körül)Havannai látkép (1904)Szivargyár (1915-1920)A havannai Jai Alai hall (1904)A kubai főváros kikötője, a Muelle 'Paula' (1904 körül)Régi cukorgyár (1904)A havannai kastély szélén (1900 körül)Amerikai tengerészgyalogosok a havannai erőd belső udvarán (1910-1915 körül)A USS Maine behajóz a havannai öbölbe 1898. január 25-én. A háború kiváltó okát az jelentette, hogy 1898 februárjában felrobbant az amerikai állampolgárok védelmére egy hónappal korábban Havannába küldött USS Maine nevű hadihajó. A robbantással a spanyolokat vádolták meg, a katasztrófa okait azonban még ma sem ismerjük.A USS Maine maradványai egy 1911-es felvételenMunkások egy dohányültetvény egyik pajtája előtt (1914)A havannai kenyeres ember (1904)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár