Amikor a gyarmatosítók megpróbálták háziasítani a zebrát
2015. szeptember 8. 13:08
Az Afrikában őshonos zebra alakját tekintve kísértetiesen hasonlít a lóhoz, illetve a szamárhoz, így az európai gyarmatosítóknak a századfordulón adta magát az ötlet, hogy háziasítsák – a zoológusok szerint – fekete alapon fehér csíkozású „hátast”, amely azonban vad természeténél fogva ritkán engedelmeskedett.
Korábban
A 20. század elejére Afrika hatalmas területeit néhány csekély terület kivételével felosztották maguk között az európai gyarmatosítók, akik a 19. században ismerkedtek meg a zebrákkal, amelyek az Európából bevitt lovakkal ellentétben rezisztensek voltak a cecelégy által hordozott betegségekkel szemben. Afrika csíkos állatainak megszelídítése így logikusnak és gazdaságosnak tűnt.
Az európai telepesek azonban nem voltak tisztában a ténnyel, hogy a zebra – bár távolról szemlélve elég nyugodt állatnak tűnhet – valójában igen ideges természetű, és könnyen agresszívvá válhat, ha sarokba szorítják. A csíkos vadóc egyetlen rúgással a másvilágra küldheti az őt megtámadó oroszlánt. Ennek megfelelően a zebrák tömegeit esélytelen volt domesztikálni, azonban néhány zebra jól reagált az ember közeledésére, és megengedte, hogy a hátára üljenek.
A zebraszelídítők kevésbé népes táborát gyarapította Lord Walter Rothschild, a Rothschild-vagyon örököse is, akinek elsők között sikerült rávennie a vadállatokat, hogy egy fogatban húzzák a hintót. A lord gyakran jelent meg a Buckingham-palota körül is zebrafogatával, hogy így hívja fel a figyelmet a csíkos állatok „szelíd” természetére és a háziasítási lehetőségekre.
A német gyarmati hadsereg különösen érdeklődött a zebrák háziasítása felől, ugyanis az Afrikába bevitt lovaik jelentős része elpusztult a különböző helyi betegségek miatt, míg a zebra természetesen ellenállt ezeknek. A németek a zebrák és a lovak keresztezésével is kísérleteztek, amely során egy szelíd, de a megbetegedéseknek ellenálló hátast (zebroid) kaptak volna. Próbálkozásuk azonban kudarcba fulladt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.