A Budavári Palota eredeti tervei a Várkert Bazárban

A kormány 2014 júliusában döntött a Budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséhez szükséges intézkedésekről. A Tervnek köszönhetően a 2014-2024 közötti tíz éves időszakban több lépcsőben újul meg a Várnegyed és azon belül a Budavári Palota épületegyüttese. Ennek részeként épül újjá a Hauszmann Alajos által tervezett Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl lépcső. Az egykori királyi enteriőrök közül elsőként a román kort idéző Szent István-terem újul meg a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata felett.

„A kiállítás célja, hogy felhívja azon társadalmi kezdeményezésre a figyelmet, amelynek megfelelően minél több műalkotás kerülhet vissza köztulajdonba azoktól, akikhez valamilyen úton-módon egyszer régen eljutottak” – mondta a kiállítás megnyitóján L. Simon László. A miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hozzátette: kötelességünk az értékek restaurálása és a közvélemény elé tárása, amelynek megfelelően még hitelesebb lesz az eredeti tervek szerint átépülő Budavári Palota. A több mint tízmilliárd forintos kiadás egyáltalán nem hiábavaló, ugyanis a magyar kultúrának, de a turizmusnak is nagy szüksége van rá, húzta alá. Kerényi Imre, a kiállítás rendezője is a siker és a turizmus közötti kapcsolatot boncolgatta a megnyitón elmondott beszédében Az épített örökség az identitásunk része, ugyanakkor a budai vár megfelelő kihasználása révén lehet annyit „keresni”, mint a velencei Szent Márk térrel, tette hozzá.

A kiállítás – méretét tekintve is – legmonumentálisabb darabja a Szent István-terem neoromán stílusú kandallójának 1:1-es léptékű terve, amelyet annak idején a pécsi Zsolnay gyár valósított meg. Szintén a Zsolnay gyárban készült az a Roskovics Ignác festőművész tervei alapján Nikelszky Géza, a gyár művésze által pirogránit kerámiaalapra alkalmazott portré, amely a Szent István-terem falait egykor díszítő Árpád-házi királyok és szentek képeinek sorában IV. Bélát ábrázolja. Az akkori iparművészek igényességéről sokat mond el a tény, hogy a kiállított műtárgy csupán a gyártás során született, az égetés hatását vizsgáló próbadarab.

A palota étkészleteinek magas iparművészeti színvonaláról tanúskodnak azok a szerencsésen megmaradt, és a kiállításon bemutatott ötvös-, porcelán- és üvegművészeti tárgyak, amelyeket a közelmúltban sikerült megvásárolnia a Forster Központnak és a Budapesti Történeti Múzeumnak.

A kiállítás az 1850-es éveknek a királyi palotára és a várkertre vonatkozó átépítési terveit néhány tervlappal és helyszínrajzzal mutatja be, majd a Nemzeti Hauszmann Tervben jelenleg érintett terület, a Csikós udvar egykori épületeire, a Lovardára, a Főőrségi épületre és a Stöckl lépcsőre koncentrál. Megdöbbentő élmény ilyen közelségből látni a Hauszmann által vezetett egykori tervezőcsapat (többek között Györgyi Géza, Habicht Károly, Hoepfner Guido, Hültl Dezső, Zuschmann János és társaik) munkáját. Az itt látható több mint száz éves építészeti rajzok igen nagy mennyiségben, változatosságban és a körülményekhez képest jó állapotban maradtak fenn a Forster központ Tervtárában és a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében. A rajzok a tervezési folyamat fázisait is bemutatják. Egymás mellett sorakoznak a rendkívüli finomsággal megrajzolt ceruzás vázlatok, az engedélyezési szintű tervek, a költségvetési számításokhoz és a kivitelezéshez készített részlettervek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról