Egyre feszültebb a nankingi mészárlás kapcsán kirobbant japán-kínai vita
2015. október 13. 13:13 MTI
A japán kormány fontolóra vette az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) folyósított anyagi támogatás felfüggesztését vagy csökkentését, miután a szervezet világemlékezet-programja a listájára vett több olyan dokumentumsorozatot, amelyet Kína készített a japán megszállók által elkövetett 1937-es nankingi mészárlásról.
Korábban
A Nanking város kezdeményezését elbíráló UNESCO-beli szakemberek a mészárlást dokumentáló 11 sorozatot tartottak érdemesnek a "világ emlékezetének" sorába venni, köztük 1937 és 1948 között készült filmeket, fényképeket és írott szöveget, feljegyzéseket. A tokiói külügyminisztérium már hétfőn "rendkívül sajnálatosnak" nevezte a döntést, kétségbe vonta az ENSZ-szervezet semlegességét és méltányosságát. Egyúttal javasolta a döntéshozatali folyamat megreformálását. Szuga Josihide, a kormány főtitkára pedig kedden azt mondta: "problematikus", hogy az UNESCO így döntött, tekintve, hogy az ügyben ütközik Japán és Kína álláspontja.
Egy meg nem nevezett kormányzati forrás azt mondta a Reuters szerint, hogy kérdéses a szóban forgó dokumentumok hitelessége, és a listára vételről inkább dokumentumkonzerválási, mint történészi szemszögből döntöttek, pedig történészek ellenőrizni tudták volna a tartalom valódiságát. "A kormány igazságosságot és átláthatóságot szeretne a világemlékezet programban, hogy azt ne lehessen felhasználni politikai célokra. Mi nem is tekinthettünk bele ezekbe a kínai dokumentumokba. Az UNESCO anyagi támogatásával kapcsolatban át fogjuk tekinteni, hogy milyen lehetőségeink vannak a tiltakozásra, a pénzügyi támogatás csökkentésére vagy felfüggesztésére" - mondta a kormányfőtitkár sajtóértekezletén. Japán tavaly 31 millió dollárral támogatta az UNESCO-t, ami az ENSZ-szervezet éves költségvetésének 10,8 százaléka, ezenkívül létrehozott több pénzügyi alapot a világörökség és a kulturális örökség megőrzését célzó munkákra.
A kínai külügyminisztérium szóvivője Szuga szavaira azonnal reagált Pekingben. "Fenyegetőzhet azzal japán, hogy megvonja a támogatását az ENSZ-szervezettől, de nem tudja eltüntetni szégyenfoltjait a történelemből. Minél jobban próbálja azokat kitörölni, annál sötétebbek lesznek" - jelentette ki Hua Csün-jing. A kínai hivatalos álláspont szerint Nanking 1938 januárjában véget ért hathetes ostroma 300 ezer civil és fegyvertelen kínai katona halálával járt. A II. világháború után a szövetségesek által felállított törvényszék ennek mintegy a felére tette a halálos áldozatok számát. "A japán kormány szerint tagadhatatlan, hogy gyilkoltak meg fegyverteleneket és történt fosztogatás, de vita van ezekben a kérdésekben, és Japán úgy gondolja, hogy nehéz konkrét számokat megállapítani" - mondta a japán kormányfőtitkár.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.