Már kőkorszaki őseink is építettek ökoházakat
2015. október 30. 17:45
Stonehenge-től mintegy másfél kilométerre egy őskori „ökoházat” fedeztek fel a kutatók, amely azt mutatja, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek környezettudatosan építették fel otthonaikat. A régészeket ámulatba ejtette a mai ökoházak kőkorszakbeli őse, amelyre az A303-as úttól mindössze 15 méterre bukkantak rá.
Korábban
A projekt vezetője, David Jacques kifejtette, a felfedezés arra késztetheti a tudóstársadalmat, hogy felülvizsgálja a Stonehenge-dzsel kapcsolatos nézeteit. A kutató emellett kifejezte abbéli félelmét, hogy a kormány terve, miszerint a világörökségi helyszín alatt készül átvezetni az A303-as út tehermentesítésére szánt 2,9 kilométeres alagutat, komolyan megrongálhatja, rosszabb esetben pedig akár el is törölheti a Föld színéről a lelőhelyet.
A régészek szerint a ház falát egy hatalmas, kovakővel kirakott, kidőlt fa törzse szolgáltatta. A fa által hagyott gödröt kövekkel rakták ki, és mintegy tíz méterrel arrébb egy faoszlopot vertek a földbe, hogy ennek segítségével húzzák fel az otthon fölé a nádfedeles vagy állatbőrből készült tetőt. A vadászó-gyűjtögetők tűzrakóhelyüket jól láthatóan a tetőtől távol alakították ki. Otthonukat éjszakánként – a mai hőtárolós kályhákhoz hasonlóan – nagy, felmelegített kövek segítségével tartották melegen. Mindez arra utal, hogy a középső kőkorszak embere magasabb fejlettségi szinten állt, mint azt a kutatók korábban gondolták. A bizonyítékok azt mutatják, hogy őseink kiválóan alkalmazkodtak a környezetükhöz, és rendkívüli ügyességgel használták ki a természet kínálta előnyöket.
A fatörzs szénizotópos vizsgálata alapján kiderült, hogy a lelet az i. e. 4336 és 4246 közötti időpontra, vagyis a késő mezolitikum-kora neolitikum időszakára datálható. Mint Jacques kifejtette, a felfedezés arra vezetheti a tudósokat, hogy felülvizsgálják korábbi álláspontjukat, miszerint a Stonehenge kontinensről érkező építői érintetlen területre érkeztek, mivel úgy tűnik, a területen a viszonylag távoli múltba visszavezethető kultúrával rendelkező mezolitikumi közösséggel találkozhattak. Mint a kutató kifejtette, ha alaposabban megvizsgáljuk a rituális épületegyüttes megépítésének körülményeit, többet megtudhatunk a mezolitikum emberéről, mint korábban gondoltuk.
A Buckingham Egyetem kutatóinak Blick Meadnél (Stonehenge első építőinek táboránál) folytatott ásatásait közel egy évtizede vezető Jacques úgy véli, a terület kulcsfontosságú lehet a Nagy-Britanniában letelepedett első közösségek életmódjának kutatása szempontjából. A régészek i. e. 7600-ra (amikor Nagy-Britannia még nem volt sziget), valamint az i. e. 4246-ra datálható leletre is rábukkantak a területen. A lelőhelyen találtak többek között bölény-, lazac- és pisztránglakomákra utaló nyomokat, de mezolitikumi őseink a békacombot sem vetették meg, mintegy 8 évezreddel azelőtt, hogy az a francia konyha egyik ínyencfogásává vált volna.
Az UNESCO, valamint a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) tisztviselői szerdán ellátogattak a lelőhelyre, és Jacques-kal, valamint csapatával együtt ki fogják értékelni a látottakat. Jacques komolyan aggódik az A303-as út tehermentesítésére szánt alagút megépítése miatt. Mint kifejtette, az az érzékenység, ahogyan a mezolitikum embere viszonyult a környezetéhez, éles ellentétben áll azzal, ahogyan a 21. század brit kormányai közelítenek a kérdéshez, mivel azt szeretnék elérni, hogy a természet és a történelem alkalmazkodjon a mi szükségleteinkhez, és nem fordítva. A kutató azonban reméli, a kormány végül fel fogja ismerni a lelőhely történelmi kutatásban játszott fontos szerepét. Nem mindenki ért azonban egyet Jacques-kal. Az alagút megépítésének számos támogatója van a szakmán belül: többek között a Historic England és az English Heritage nevű szervezet is a kezdeményezés mellé állt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap