Amikor római kori kincs kerül elő a gyümölcsöskertből
2015. november 20. 17:16
3. századi bronz-és ezüstkincsleletre bukkantak egy svájci gyümölcsöskertben. A főként bronzból készült, de 5 százalék ezüstöt is tartalmazó érméket kis bőrtasakokban temették a föld alá. Ez a valaha volt egyik legnagyobb kincslelet, amelyet Svájcban találtak.
Korábban
A hatalmas, 15 kilós érmehalomra az észak-svájci Aargau kantonban fekvő Uekenben bukkantak rá idén nyáron. A gazda azután talált rá a kincsre, hogy cseresznyéskertje egyik vakondtúrásán néhány zöldesen csillogó érmét pillantott meg. Mivel néhány hónappal ezelőtt az egyik közeli városnál, Fricknél a régészek feltártak egy római kori települést, a farmer úgy gondolta, talán a kincslelet is erre az időszakra vezethető vissza.
A kutatók csütörtökön a több hónapos ásatási munkálatok után bejelentették, hogy összesen 4166, javarészt remek állapotban fennmaradt érmét találtak a területen. Az érméket található feliratok láthatóak maradtak, és a kutatók ennek köszönhetően megállapították, hogy a kincsek Aurelianus (270-275) és Maximianus császár (286-305) uralkodásának időszakára datálhatók. Az érmék többségét 294-ben verték.
„A gyümölcsöskertben, ahol az érméket találták, sohasem építkeztek. Ez egy olyan földterület, amelyet mindig művelés alatt tartottak” – mondta el Georg Matter régész, magyarázatot adva ezzel arra, hogyan lehetséges, hogy a mindeddig nem fedezték fel a kincset. Matter szerint az érmék kiváló állapota arra utal, hogy a tulajdonosa szándékosan – nem sokkal 294 után – elrejtette azokat. A főként bronzból készült, de 5 százalék ezüstöt is tartalmazó (nagyon magas arány) érméket kis bőrtasakokban temették a föld alá.
Mint a régészek elmondták, a kincs valós értékét a korban elszabaduló infláció miatt lehetetlen megbecsülni, de akár egy- vagy kétévnyi fizetés összegét is kitehették. Az, hogy az érmék ma mennyit érnek, lényegtelen – magyarázta Matter. Hozzátette, hogy a farmer valószínűleg megtalálói jutalomban részesül majd, de a svájci törvények alapján a tárgyak a közösség tulajdonát képezik. Az uekeni kincseket a bruggi Vindonissa Múzeumban fogják kiállítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.