Újabb, náci kisajátításból származó műalkotásra bukkantak
2015. december 3. 11:35 MTI
Cornelius Gurlitt műgyűjteményét vizsgáló német szakértői csoport közölte, újabb műkincsről, Adolph von Menzel egyik rajzáról derült ki, hogy jogtalanul vették el egykori tulajdonosától a náci uralom idején.
Korábban
Adolph Menzel (1815-1905) Inneres einer Gotischen Kirche című 1874-ben készült rajza a hofgasteini templomot ábrázolja, és egykoron a híres hamburgi gyűjtő, Albert Martin Wolffson gyűjteményének része volt. A képet Wollfson lánya, egyik örököse, Elsa Cohen adta el Cornelius Gurlitt apjának, Adolf Hitler kedvenc műkereskedőjének 1938 végén. A Hildebrand Gurlitt feljegyzései között szereplő vételi ár jóval alulmarad a Menzel-rajzok korabeli értéktől - közölte szerdán a szakértőcsoport Berlinben.
A testület szerint feltételezhető, hogy a Cohen-család üldöztetése miatt volt kénytelen ily módon megválni a műkincstől, a pénzt valószínűleg arra fordították, hogy a náci Németországból az Egyesült Államokba távozzanak. A Cohen család fia 1939 januárjában, Elsa Cohen 1940 augusztusában menekült el Németországból. Németországhoz nem érkezett kérés, a rajz visszaszolgáltatására - közölték a szakértők. A rajz egy-egy Pissarro-, Matisse-, Liebermann- és Spitzweg-festmény után az ötödik olyan műalkotás Cornelius Gurlitt német műgyűjtő kollekciójából, amelyről kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy náci kisajátításból származik. További 500 művet vizsgálnak még hasonló okok miatt a szakértők.
A tavaly májusban elhunyt müncheni műgyűjtő, Cornelius Gurlitt müncheni házában három éve 1280, legalább részben kétes eredetű műalkotásra bukkantak a hatóságok, két évvel később pedig további 238 műkincset találtak a remeteként élő férfi salzburgi házában. Végrendeletében Cornelius Gurlitt a berni (Svájc) Szépművészeti Múzeumra hagyta több száz, egyes becslések szerint akár egymilliárd eurót is érő műgyűjteményét, és a múzeum hosszas mérleges után elfogadta a hagyatékot, beleegyezve abba, hogy a kétes eredetű darabok mindaddig Németországban maradjanak, amíg nem tisztázzák megnyugtatóan tulajdonjogukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap