Újabb tömegsírt találtak Boszniában

A boszniai államügyészség vádat emelt a 48 éves Srecko Acimovic ellen, aki a vádirat szerint 1995 júliusában a boszniai szerb csapatok parancsnokaként részt vett a srebrenicai mészárlásban, valamint a helyi civil bosnyák lakosság elűzésében. A vádirat szerint Acimovic több mint ezer ember meggyilkolására adott ki parancsot, valamint személyesen választotta ki a kivégzések helyszínét a Drina folyó partján fekvő, kelet-boszniai Kozlukban. Itt legalább 1040 férfit és fiút gyilkoltak meg az ügyészség információi szerint, majd a folyóparton egy jelöletlen tömegsírban temették el őket.

A kozluki tömegsírról két évtizedig senki nem tudott, a kutatás csak idén decemberben kezdődött el egy szemtanú vallomása alapján. Eddig mintegy 30 ember maradványait találták meg. A boszniai állami nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) kedden elfogott egy másik volt boszniai szerb parancsnokot is. A 65 éves Milan Bogdanovicot azzal gyanúsítják, hogy 1995 júliusában Srebrenicában emberiesség elleni bűncselekményeket követett el bosnyákok ellen, amikor részt vett helyi civil lakosok elűzésében és meggyilkolásában. Emellett a férfit azzal is gyanúsítják, hogy részt vett a fogva tartottak kínzásában, verésében és kényszermunkára fogásában.

A SIPA kedden elfogta a 62 éves Dragan Petkovicot is, akit azzal gyanúsítanak, hogy a szerb hadsereg tagjaként 1992 nyarán Szarajevó területén háborús bűnöket követett el a helyi civil lakosság ellen. Srebrenica a boszniai háború idején ENSZ-védelem alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) több ítéletében népirtásnak minősítette. Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legsúlyosabb mészárlásnak Európában. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán. A boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és majdnem kétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Háborús bűnök miatt eddig több mint kétszáz embert ítéltek el, többségében szerbeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége