Új fényben mutatják be a núbiai civilizációt a Szudánban talált leletek
2016. január 14. 16:48 MTI
Az elmúlt évtized legfontosabb felfedezésének minősítette a szudáni műemlékvédelmi szolgálat olasz és orosz régészek közös feltárását Szudán északi részén, a fővárostól, Kartúmtól 200 kilométerre északra fekvő Abu Erteila térségében, ahol bazaltból készült rituális oltárra, egy szent hajó alapjára és hieroglifákkal írt feliratokra bukkantak.
Korábban
Az illetékesek szerint a páratlan leletek új fényben mutatják be a núbiai civilizációt az i.e. első század és az i. sz. első század közötti időszakban. A Földközi-tengeri és Keleti Tanulmányok Nemzetközi Társaságának (ISMEO) és az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének közös régészeti missziója 2008 óta folytat ásatásokat a térségben, legutóbb 2015 novemberében és decemberében végeztek feltárásokat a Kabushiyához közeli településnél.
"Még tanulmányozzuk a hieroglifák egyiptomi szövegét, de már azonosítottuk a feliratokat meroitikus királyság uralkodó párosának nevével. Natakamani király és társuralkodója, Amanitore királynő a Nílus menti meroitikus királyság aranykorának uralkodói voltak valamikor az első század közepétől a második század elejéig" - közölte Eugenio Fantusati professzor, a régészcsoport vezetője. A királyság fontos szerepet játszott a nemzetközi színtéren, jelentős kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai voltak a római birodalommal - tette hozzá a professzor.
A leletekre egy valószínűleg tűzvészben összedőlt templom romjai között bukkantak, és most folyik kormeghatározásuk. A szent hajó alapját az épület központi termében találták meg, rituális szertartások során használták, egy núbiai istenséget vittek rajta. A műkincsek nagyon fontosak a még alig ismert meroitikus kultúra megértése és a szomszédos egyiptomi civilizációval való kapcsolata szempontjából - tette hozzá a professzor.
Ebben a térségben terült el annak idején Meroé a Kusita Királyság (i. e. 8.-i. sz. 4. század) egyik legfontosabb központja, majd a meroitikus kor alatti fővárosa. Az ókori romváros feltárása jelenleg is folyik. Meroé lakosai palotákat és kis piramisokat emeltek, és egy olyan írásrendszert fejlesztettek ki, amelyet még nem sikerült teljesen megfejteni. Az ókori romváros feltárása másfél évszázada kezdődött, ám a régészeknek mind a mai napig nem sikerült tisztázniuk Meroé eredetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap