A szépség és a szörnyeteg meséje idősebb, mint Hammurapi törvényei
2016. január 20. 17:25
A világszerte mesélt, legismertebb gyermektörténetek többségének eredete mélyen a történelem homályába vész, egyáltalán nem újkeletűek, portugál és brit kutatók vizsgálatai szerint pedig több ezer évesek. A legújabb elemzés szerint a szépség és a szörnyeteg meséje több mint négyezer éves, tehát már akkor mesélték egymásnak a bronzkoriak, amikor még az üveget fel sem fedezték. A történet akkortájt keletkezett, amikor Krétában felépültek az első minószi paloták.
Korábban
A kutatókat régóta lenyűgözi, milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz a különböző kultúrák szájról szájra szálló meséi. A történelmi-földrajzi irányzat úgy véli, a hasonló történetek nemzetközi típusokba sorolhatók, és az egyes csoportok visszavezethetők egy közös, ősi, eredeti meséig. Durhami és lisszaboni kutatók (antropológusok, néprajzkutatók, biológusok) olyan matematikai modellt – filogenetikai analízist – használtak az egyes mesék vizsgálatakor, amellyel korábban a fajok eredetét és kialakulását tanulmányozták. Az eredmények szerint a legtöbb gyermekmese a bronzkorból származik.
A szépség és a szörnyeteg, a Piroska és a farkas vagy éppen a Csipkerózsika meséjének újabb variációit a 16-17. században jegyezték le először (a Piroska és a farkas középkori változata lényegesen eltér a mostanitól), a mai kor embere főként a Grimm-testvérek által a 19. században lejegyzett változatát ismeri. A híres mesegyűjtők már azon az állásponton voltak, hogy a mesék az indoeurópai nyelvcsalád születése táján keletkeztek, ám később a szakemberek úgy vélték, hogy a jobban belegondolva horrorfilmekbe beleillő, különösen véres és erőszakos történetek jóval fiatalabbak, ám a kora újkor első évszázadainál, amikor – akkori tudomásuk szerint – első ízben vetették papírra őket, minden bizonnyal idősebbek.
A Durham Egyetem antropológusa, Jamie Tehrani a Lisszaboni Egyetem folkloristájával, Sara Graca Da Silvával együtt dolgozva a Wilhelm Grimm által papírra vetett sorokat vették alapul. „Néhány történet eredete évezredekkel megelőzi lejegyzésnek idejét, sőt a klasszikus mitológiánál, de még az írásbeliség kezdeteinél is idősebb” – magyarázta Da Silva. Elárulta: néhány mese egyes elemeit az újabb elemzések szerint már a görög és latin nyelvű szövegekben is megtalálták, ám az eredetük ezen időszakot is megelőzi.
A Royal Society Open Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók kifejtették, hogy a már említett, az állatok evolúciós kapcsolatát vizsgáló filogenetikai analízist használták. Az időben visszafelé haladva megpróbálták nyomon követni a mesék nyomait az indoeurópai nyelvek családfáján. Tehrani szerint Babszem Jankó és az égig érő paszuly története még a szépség és a szörnyetegénél is idősebb lehet, a pöttöm emberke hihetetlen kalandjait akár már ötezer évvel ezelőtt is hallhatták a gyermekek. A német eredetűnek vélt, magyar nyelvterületen kevéssé elterjedt Rumpelstiltskin című mese, amelyben szerepel egy lány nemi szervébe belesni akaró, a szénakazlat arannyá változtató, majd önmagát széttépő gonosz törpe, a kutatók szerint közel négyezer éves.
„Egyszerűen hihetetlen, hogy ezek a történetek több ezer éven át fennmaradtak mindenféle írásos segédeszköz nélkül, pusztán úgy, hogy egymásnak mesélve, szóhagyomány útján terjedtek. Minden bizonnyal egy mára már kihalt indoeurópai nyelven mesélték őket egykoron” – mondta a BBC-nek Tehrani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- 17:42
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05