Az ősi babiloniak ki tudták számítani a Jupiter útvonalát
2016. február 1. 17:34
A matematikai és geometriai csillagászat első ismert példáját azonosították a kutatók ősi babiloni ékírásos táblákon, számolt be a Science tudományos folyóirat. A leletek elemzése rávilágított a tényre, hogy a babiloniak képesek voltak a Jupiter bolygó helyzetét geometriai módszerrel kiszámítani, amelyről korábban úgy vélték, első ízben a 14. századi Európában alkalmazták először.
Korábban
„A most feltárt szövegek az ókori matematikai csillagászat legkorábbi bizonyítékai” – mondta a tanulmány szerzője, Mathieu Ossendrijver, a berlini Humboldt Egyetem babiloni csillagászattal foglalkozó történésze. „A szövegek leírták a bolygó égi sebességét, valamint azt, miként változik az idők során” – tette hozzá.
A British Museumban őrzött agyagtáblákról úgy vélik, hogy a 19. század során egy régészeti ásatás során tárták fel a mai Irak területén. A szinte teljesen ép leletek minden bizonnyal Babilonban íródtak Kr. e. 350-50 között. A táblák egy nagyobb, mintegy 450 darab csillagászati szövegből álló gyűjtemény részei, amelyek Babilonból és Uruk környékéről származnak. A különböző információkat oszlopokba és sorokba rendezve, tagoltan hagyták az utókorra.
Ossendrijver elmondta, öt agyagtáblát vettek elő, amelyeken trapéz alakú írásjelek figyelhetők meg. Korábban senki sem tudta lefordítani őket, a szakember azonban rádöbbent, hogy az egyikük, az „A” jelű tábla a kulcs a többi megfejtéséhez. „Rájöttem, hogy a Jupiter sebességéről és mozgásáról adnak információt, pontosabban, hogy hány fokot mozog a bolygó egyetlen nap alatt” – magyarázta a kutató.
„Ha felosztod a Jupiter sebességét különböző időegységekre, tulajdonképpen kis görbéket kapsz, amelyek távolról trapéznak tűnnek. A táblák két intervallumban mutatják be a bolygó mozgását attól kezdve, hogy a Jupiter első ízben jelent meg az éjjeli horizonton, majd a 60 és a 120 nappal későbbi helyzetét rögzítik” – magyarázta Ossendrijver. A táblák segítségével azt az időt is kiszámolhatjuk, amikor a Jupiter a 60 napos távolsága felénél tart, ilyenkor a trapézokat két azonos részre vágja.
„Egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, hogy a babiloniak miért érdeklődtek ennyire intenzíven a Jupiter mozgását illetően. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a bolygó kapcsolatban lehet a legfőbb babiloni istenséggel, Mardukkal. A táblákat elkészítő csillagászok vagy papok a legfontosabb, Marduknak szentelt templomban teljesítettek szolgálatot” – emelte ki a kutató. Babilonban minden istennek volt egy égiteste, Marduk a Jupitert kapta.
A babiloni írásról úgy tartják, hogy eredetileg egyfajta számviteli rendszer alapja lehetett, amelynek segítségével nyomon lehetett követni a különböző jószágok, mint például a juh, a gabona vagy a földterület méretét, mennyiségét. „A legtöbb, Mezopotámiából való ékírásos tábla az ehhez hasonló feljegyzésekkel foglalkozik. Azonban Kr. e. 2000 körül kifejlesztettek olyan matematikai formákat, amelyek segítségével – ahogyan mi nevezzük – a másodfokú egyenleteket is meg lehetett oldani, tehát jóval túl mutattak a korábbi gyakorlati szerepükön. Ezen mozgások leírásának módszere tulajdonképpen hasonló ahhoz, amelyet ma integrálszámításnak hívunk” húzta alá Ossendrijver.
Ezen agyagtáblák alapján teljesen újra kell gondolnunk a különböző matematikai számítások eredetét, amelyekről mindezidáig úgy gondoltuk, hogy a középkorba nyúlnak vissza, amikor a sebességek kiszámításához már geometriai módszereket alkalmaztak. „Ez igen meglepő, ugyanis senki sem számított arra, hogy már az ókorban ilyen ismeretek birtokában voltak” – tette hozzá.
Az ókori görögök már használtak geometriai, mértani számításokat a fizikai térben lévő alakzatok leírására, ám – ahogy most kiderült – az ókori babiloniak a geometriát már elvont értelemben, az idő és a sebesség megállapítására is alkalmazták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- London lakosságának nem tetszett a legendás gyémánt
- Csak Eleanorként ismerte a menekült kislány az őt örökbe fogadó First Ladyt
- Megtizedelte a britek pénzét a sokak által ellenzett reform
- Londonban váltak híressé, de Párizsból származnak az emeletes buszok
- Másodszorra találta fel Dunlop az elfeledett légtömlős gumiabroncsot
- Még aktív játékosként lovaggá ütötték az első aranylabdás futballistát
- Négy évtizeden át fedte tagadás és hazugság Londonderry véres vasárnapját
- Nem csak köztörvényes bűnözők, hanem forradalmárok is voltak Ausztrália gyarmatosítói között
- Nagy-Britanniát megmentette, de a Brit Birodalmat elvesztette Winston Churchill
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.