„Úriemberhez méltó” lóversenyszabályokat véstek egy kétezer éves kőtáblára
2016. május 6. 11:25 MTI
Lóversenyszabályokat véstek arra a kétezer éves kőtáblára, amelyet a Törökország középső részén fekvő Konya tartományban tártak fel régészek a hét elején. A kőtábla a lóversenyszabályok leírásának egyik legrégebbi ismert darabja.
Korábban
A kőtábla egy ókori zsokénak állított emlékmű része, a Lukuyanus nevű zsoké a római birodalom térségbeli terjeszkedésének korai időszakában halt meg - adta hírül a Hürriyet Daily News angol nyelvű török napilap honlapja. Hasan Bahar, a Selcuki Egyetem történelem tanszékének professzora elmondta, hogy "a feltárt hely egy lóversenypálya volt. Ez a kőtábla utal egy római kori zsokéra, akit Lukuyanusnak hívtak. A kőtábláról jobban megértjük azt, hogy ebben a térségben lóversenyeket tartottak, lótenyésztéssel foglalkoztak".
Ilyen emlékműveket az ókori anatóliai hettiták építettek a környező hegyekben, amelyeket szent helyként tiszteltek - tette hozzá a professzor. A kőtáblán lóversenyszabályok vannak. Arról szólnak, hogy ha egy ló elsőként érkezik a célba, akkor nem vehet részt más versenyeken, sőt a győztes ló tulajdonosának másik lova sem vehet részt másik versenyen. Ily módon lehetőséget adtak másoknak is a győzelemre. Ez egy csodálatos szabály, amely azt mutatja, hogy a modern világ lóversenyeivel szemben az akkori lóversenyeket úriemberhez méltó szabályok uralták" - magyarázta a professzor.
Bahar elmondta, hogy soha nem látott még hasonló kőtáblát, amely sport- vagy versenyszabályokat tartalmazott volna. "Vannak ókori források, amelyek megemlítik a lóversenyeket, de olyan nincs, amely szabályleírást tartalmazna. Elmondhatjuk, hogy ez a kőtábla a lóversenyszabályok leírásának egyik legrégebbike - hangsúlyozta a török professzor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap