Ezen a kontinensen már 50 ezer éve feltalálták a kőbaltát
2016. május 11. 10:53 MTI
Majdnem 50 ezer éve találták fel a kőbaltát Ausztráliában - állapították meg ausztrál régészek egy lelet új kormeghatározásával. Mindez azt jelenti, hogy az ember az eddig véltnél 10 ezer évvel korábban találta fel a kőbaltát.
Korábban
A nyugat-ausztráliai Kimberley-régióban felfedezett töredék korát 44-49 ezer évesre teszik, ami azt jelenti, hogy az ember az eddig véltnél 10 ezer évvel korábban találta fel a kőbaltát. Az apró, hüvelykujjnyi baltadarab ugyanis ennyivel idősebb annál a töredéknél, amelyet 2010-ben fedeztek fel Észak-Ausztráliában. Mivel ennél idősebb kőbaltalelet nem ismeretes, a kőkori töredék arra utal, hogy az ausztrál őslakosság volt az első népcsoport, amelyik feltalálta és alkalmazta az eszközt.
"Japánban mintegy 35 ezer éves kőbalták kerültek elő, a Föld más tájain azonban a mezőgazdasággal együtt, nagyjából 10 ezer éve bukkantak fel" - mondta el az ABC csatornán Sue O'Connor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora, aki a maradványt megtalálta.
A lelet alapján az ausztrál törzsek, amelyek a történészek szerint 50-55 ezer évvel ezelőtt népesítették be a kontinenst, ügyesebb szerszámkészítők voltak, mint eddig hitték. O'Connor az 1990-es években találta meg a töredéket, de csak 2014-ben vizsgálta meg újra, a szénizotópos kormeghatározáshoz Peter Hiscock, a Sydneyi Egyetem régészprofesszora segítségét kérte. A kutatók 43 941-48 875 évesnek határozták meg a faszénüledék korát, melyben a baltadarabra bukkantak.
Hiscock szerint a szerszám alakját nem a természet formálta, embernek kellett kialakítani és lágyabb kőzeten simára csiszolni azt. Állítása bizonyítására fogott egy bazaltdarabot a lelet származási helyéről és homokkőhöz kezdte dörzsölni. "800 oda-vissza mozdulat kellett, hogy ugyanolyan sima legyen a bazalt, mint a baltadarab. Ez nem olyan dolog, ami véletlenül is megeshet" - magyarázta a professzor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap