A vatikáni könyvtárban akarták elbujtatni a pápát a nácik elől
2016. július 6. 16:16 MTI
A vatikáni könyvtár fölé emelt úgynevezett szelek tornyában akarták elbujtatni a II. világháború idején XII. Piusz pápát az elrablását tervező nácik elől - derült ki a L'Osservatore Romano vatikáni lap szerdai számában megjelent tanulmányból.
Korábban
A tanulmány a 2014-ben elhunyt Antonio Nogarának, a Vatikáni Múzeumok akkori igazgatója fiának emlékirataira épül. 1944-ben egy januári vagy februári estén apját, Bartolomeo Nogarát felkereste szolgálati lakásán Giovanni Battista Montini pap, vatikáni államtitkár, a későbbi VI. Pál pápa. Montini néhány nappal később titoktartási fogadalom mellett elmondta családjának, hogy az amerikai és a brit nagykövet a katonai titkosszolgálatoktól származó információt adott át Montininak, amely szerint az SS a pápát el akarja rabolni, majd deportálni, azzal az ürüggyel, hogy a "Führer személyes védelme alá helyezik" és biztonságos helyre viszik.
Ezért keresett Montini és Nogara 2-3 napra biztonságos rejtekhelyet XII. Piusz számára. Végül úgy döntöttek, a legjobb rejtekhely a könyvtár tornya lehet, ahol veszély esetén a pápát elrejthetik a szövetségesek érkezéséig. Az akciót azonban úgy tűnik, végül lefújták a németek. Nogara és családja több nácik által üldözött személynek segített, hogy elbújjon a Vatikánban. Ha a náci csapatok benyomultak volna a semlegesnek számító Vatikánba, az mindannyiukat veszélybe sodorta volna.
Régóta ismert az, hogy Hitler XII. Piusz pápa elrablását tervezte, az azonban nem, mennyire konkrét tervekkel rendelkeztek a nácik. Karl Friedrich Otto Wolff, aki a második világháború végén az olaszországi SS erők főparancsnoka volt, egy 2005-ben nyilvánosságra hozott jelentés szerint arról tájékoztatta a Vatikánt, hogy Hitler személyesen adott neki parancsot a pápa elrablására, ő azonban megtagadta ezt és informálta XII. Piuszt.
Olaszország 1940-ben Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, ám 1943 szeptemberében szembefordult a németekkel. Az ellenállás leverése után a náci csapatok megszállták Rómát, a megszállás 1944. június 4-ig tartott, amikor a szövetségesek kiűzték a németeket. XII. Piusz pápát a háború után heves bírálatok érték, amiért nem emelte fel hangját elég határozottan a nácik tettei ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap