Régészeti szenzáció a bibliai kor legfontosabb lelőhelyéről

Az egyiptomi középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg az a szobor, amelynek töredékét meglelték az UNESCO egyik világörökségnek választott helyszínén, Izrael legnagyobb bibliai kori ásatásán, Tel-Hacorban - közölték a lappal a Jeruzsálemi Héber Egyetem feltárást végző régészei. Az egykori kormányzói palotában maradt fenn egy négyzet alapú kövön ülő egyiptomi férfialak lábának 40 x 45 centiméteres darabja. A kőalapzatra néhány sor hieroglifát is véstek.

A kutatók becslése szerint a hiányzó részekkel kiegészítve eredetileg életnagyságú lehetett a szobor, amelynek feliratát eddig nem sikerült teljesen megfejteni. Az első olvasatok szerint a sorok az alkotás egykori tulajdonosának nevét és rangját rejthették, de a hieroglifák megfejtése még nem egyértelmű. A szobor eredetileg egy síremléknél vagy egy templomban, valószínűleg Ptah isten templomában állhatott, és a talapzatába vésett szöveg nagyrészt a hivatalnokot dicsőítette, aki a memphiszi térségben - Ptah isten kultuszának főhelyén - szolgálhatott. A feliraton szerepel a szokásos egyiptomi halotti formula is, amelynek a szobor tulajdonosa számára örök bőséget kellett biztosítania.

Az egész földközi-tengeri térségben eddig ez a második, az i. e. 3. évezredből származó monumentális egyiptomi szobormaradvány: az elsőt is itt találták három évvel ezelőtt, az i. e. 25. században uralkodó Menkauré fáraó szfinxtöredékét. Az egykori kormányzati palota fontosságát jelzi, hogy két ilyen szobrot is kiástak belőle, valószínűleg nem csak Hacor városát, hanem az egész térséget erről a helyről igazgathatták. A Héber Egyetem régészeti tanszékén dolgozó, és a helyi ásatásokon 27 éve részt vevő Amnon Ben-Tor professzor szerint ez a bibliai kor legfontosabb régészeti lelőhelye.

Az utóbbi közel harminc évben 18 egyiptomi szobormaradványra leltek ezen a helyen, de legnagyobb részüket a késői bronzkorra, az i. e. 15-13. századra datálták. Számos olyan maradványt is találtak, amelyet még a Hacor felépítése előtti korban készítettek, és amelyet a régészek szerint ajándékként küldhettek Egyiptomból a Hacorban székelő uralkodónak.

"Ez nem meglepő, mivel Hacor királya különleges helyzetben volt, akkoriban ő volt Kánaán déli részének legfontosabb uralkodója"- vélekedett a lapnak nyilatkozó régész. Fénykorában, az i. e. 2. évezredben mintegy húszezren élhettek Hacorban, ami a térség legfontosabb központjává tette a várost az Egyiptom és Babilon közötti úton.

A szobrokat mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században. Józsué könyve a Bibliában azt állítja, hogy a kánaáni Hacor elfoglalása nyitotta meg az utat az izraelieknek az ezen a területen való letelepedéshez. A várost Salamon király újjáépítette és a babiloni hódításig, i. e. 732-ig ismét virágzott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­tél
Múlt-kor magazin 2017

• Galamb József
• Fekete-Afrika Nerója
• A kamikaze tárcája
• A fiatalság forrása
• Hét rettegett anyós
• Utazás a mai El Dorado indiánjaihoz
• Koporsóba száműzött spanyol uralkodók
• „Szent” kastély a fülemüle szó alatt
• Hitler elleni merényletek