A keresztes hadjáratok idejéből származó kézigránátra bukkantak
2016. augusztus 30. 13:01
Néhány évvel ezelőtt találtak azt az ősi kézigránátot az izraeli partoknál, amelyet az azt öröklő család csak most adott át az Izraeli Régészeti Hatóságnak. A tárgyat – számos más, több évszázaddal ezelőttre datálható lelettel együtt – egy erőmű dolgozója találta meg.
Korábban
A nehéz agyagból készült, láthatóan aprólékos munkával elkészített fegyvert eleink egyfajta középkori Molotov-koktélként alkalmazták – olvasható a Seeker.com cikkében. A „bizánci tűz” néven is ismert görögtűz nevű folyékony, gyúlékony anyaggal megtöltött eszközt lezárása után az ellenségre hajították. Mivel az anyag összetételének köszönhetően vízzel nem volt oltható, a tengeri csaták során előszeretettel alkalmazták hajók elpusztítására. Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei szerint a kézigránátot gyakran alkalmazták a keresztes hadjáratok idején, a 11-13. században, de még a Mamlúk Birodalom idején, egészen a 16. századig felbukkantak a csatákban.
A fegyvert az észak-izraeli Hadera erőmű munkatársa, az azóta elhunyt Marcel Mazliah családja szolgáltatta vissza, nem ez volt azonban az egyetlen olyan tárgy, amely a férfi változatos gyűjteményének részét képezte. Mazliah családjának magyarázata szerint a férfi több éven át gyűjtötte össze ezeket a tárgyakat, míg az erőműben dolgozott. A leletek között található egy tű, egy középső bronzkori, több mint 3500 éves késfej, valamint 11. századra datálható gyertyatartó-töredékek, mozsarak és mozsártörők is.
Ayala Lester, az Izraeli Régészeti Hatóság kurátora egy közleményben kifejtette, az ősi tárgyakat feltehetően Szíriában készítették, és onnan kerültek a mai Izrael területére. A régészek szerint a fémtárgyak – amelyek közül számos díszített – feltehetően egy fémkereskedő hajójáról eshettek le valamikor a 7-11. században.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap