Arcot kapott a véletlenül előkerült, titokzatos egyiptomi múmia

Az egyiptomi mumifikálódott fejet egy véletlennek köszönhetően fedezték fel az ausztráliai Melbourne-i Egyetem gyűjteményében. A múzeum kurátora éppen ellenőrzést tartott a raktárban, amikor ráakadt a feledésbe merült maradványokra. Mivel nem megfelelő körülmények között tárolták, rögtön elküldték komputertomográfiára, hogy tüzetesebben megvizsgálják.

„Az elemzések során kiderült, hogy a koponya meglehetősen jó állapotban van, a mumifikálást is szakszerűen végezték el, így belülről is kiválóan néz ki” – magyarázta Varsha Pilbrow, az egyetem biológiai antropológusa. Hozzátette: „mindez lehetővé tette számunkra, hogy a következő lépésre gondoljunk”.

A képalkotó szakértő segítségével Pilbrow és csapata a CT-t is felhasználva egy háromdimenziós lenyomatot készített a múmia koponyájáról. Az arccsontokat, az állkapocscsont méretét, valamint „szögét”, továbbá a szemüreg mélységét tanulmányozva világossá vált, hogy egy nő maradványairól van szó. A kutatók Meritamon névre keresztelték. (Így hívták II. Ramszesz és Nofertari legismertebb, negyedik lányát is.) A szakértők szerint halálának idején nem lehetett több 25 évesnél, és minden bizonnyal magasabb társadalmi rétegből származhatott, hiszen szerettei állták a mumifikálás költségeit. „Egészen elképesztő, hogy mindezen tényekre a lelet elpusztítása nélkül derülhetett fény” – mondta Pilbrow.

Különös, de a mumifikált fej eredete a mai napig nem ismert. Csupán találgatni tudunk. A múzeum munkatársai szerint a fej egykoron  Frederic Wood Jones professzor gyűjteményének része lehetett, akit mielőtt a Melbourne-i Egyetem anatómiai tanszékének igazgatójává választották volna 1930-ban, Egyiptomban végzett régészeti kutatásokat. A mumifikálás során használt kötszerek, valamint a balzsamozási technika alapján a szakértők arra következtettek, hogy Meritanom 2000 évvel ezelőtt élhetett. A radiokarbonos kormeghatározási vizsgálatok után pontosabb adatokkal tudnak majd szolgálni.

A CT-szkennelés, valamint a háromdimenziós nyomtatás egyéb részleteket is felfedtek a titokzatos egyiptomi lány életéből. „Kiderült, hogy a koponya csúcsánál a csont igen vékony, és extrém módon porózus” – mondta Pilbrow a Live Science-nek. „Mindez azt jelzi, hogy súlyos vérszegénységben szenvedett” – tette hozzá. A hemoglobin és az oxigén hiányossága miatt minden bizonnyal csontvelődaganata lehetett. A vékony koponyacsont pedig a szervezet azon küszködését jelzi, hogy több vörösvértestet igyekezett előállítani, magyarázta a kutató, aki szerint mindezek mellett még számos fogászati betegségekkel is meg kellett küzdenie a lánynak.

A vérszegénység, valamint a fogproblémák igen elterjedtek voltak a fáraó népének tagjai körében, ám ez nem jelenti azt, hogy Meritanom halálának közvetlen oka is ezek között keresendő. A szaksajtóban még nem megjelent kutatás jelenleg is zajlik, fő célkitűzése az arcrekonstrukciót követően a fiatal halála pontos okának meghatározása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról