Egy kézfogás miatt döntötte el a tel-avivi joghallgató, hogy megöli Jichák Rabint
2016. november 4. 08:35
Tel-Aviv, 1995. november 4. Este fél 10. Miután a béketüntetésre összegyűlt több tízezer ember előtt megtartotta beszédét, és a tömeggel együtt elénekelte a „béke dalát”, Jichák Rabin izraeli miniszterelnök mosolyogva lép le a tel-avivi Izrael királyai téren felállított színpadról.
Korábban
Biztonsági emberei figyelmeztetése ellenére nem hord golyóálló mellényt, mivel úgy gondolja, nincs miért félnie a saját népétől. Téved. Abban a pillanatban, ahogy kocsijának ajtaja kinyílik, egy 27 éves tel-avivi joghallgató előrántja pisztolyát, és közvetlen közelről három golyót lő ki a tárból. Kettő Rabin hátába fúródik, a harmadik testőre karját találja el. A kormányfőt a közeli kórházba szállítják, és bár egyszer még sikerül beindítani a szívverését, az orvosok két órával a merénylet után megállapítják: Jichak Rabin halott.
Az 1990-es évek elején kezdődő, amerikai közvetítéssel folyó izraeli-palesztin béketárgyalásoknak köszönhetően a felek megtették az első lépéseket a régóta vágyott közel-keleti békéhez vezető úton. Amikor azonban ennek jegyében 1993. szeptember 13-án, Washingtonban aláírták az Oslo I. néven ismert megállapodást, és Jichák Rabin kezet fogott Jasszer Arafat palesztin vezetővel, az eseményt televízión követő Jigal Amir elhatározta, bosszút áll a kormányfőn.
A fiatalember csak egy volt a számos izraeli szélsőjobboldali közül, akik úgy vélték, a miniszterelnök kiszolgáltatja Izrael ősi földjét a palesztinoknak. A radikálisok tüntetéseket szerveztek, amelyeken Rabint a zsidóság árulójának titulálták, sőt, egyes transzparenseken egyenesen náci egyenruhában ábrázolták. Amir a tiltakozás más formáját választotta.
Már 1995 áprilisában és szeptemberében is közel került Rabin lelövéséhez, az utolsó pillanatban azonban mindkét alkalommal meggondolta magát. November 4-én, az „Igen békére, nem az erőszakra” jelszóval rendezett tüntetésen már rendben voltak az idegei. A gyilkosság elkövetéséért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Tettét azóta sem bánta meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap