Feleségvadászat: a nők miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?
2016. november 7. 13:23
Miután a vikingek 793-ban megvetették a lábukat Lindisfarne szigetén, hosszú évtizedeken át tartó fosztogatássorozat vette kezdetét, amelynek köszönhetően az északi harcosok félelmetes hírnevet szereztek maguknak. Valódi motivációikról azonban megoszlik a történészek véleménye. Egy korábbi, a szakemberek által a legújabb kutatások tükrében felélesztett elmélet szerint a legfőbb szempont a feleségszerzés lehetett.
Korábban
A tudósok számos teóriát állítottak már fel a viking „hadjáratok” okaival kapcsolatban. Volt, aki az északi területek túlnépesedését vélték felfedezni a háttérben, mások a látszólag megállíthatatlanul terjedő kereszténység elleni megelőző csapásként látják az eseményeket – olvasható a The Telegraph cikkében.
Dr. Mark Collard, az Aberdeeni Egyetem régészprofesszora kollégáival, Ben Raffielddel és Neil Price-szal, az Uppsalai Egyetem professzorával úgy véli, az északi népek társadalmában bekövetkező változások a potenciális házastársak számának hiányát idéztek elő. A sagák azt mutatják, hogy a fosztogatások idejére a többnejűség bevett gyakorlattá vált a vikingek körében: a férfiaknak több feleségük vagy ágyasuk is lehetett, ám a megváltozó körülmények között nem mindenki tudott magának feleséget szerezni.
A fiatal, szegény férfiaknak nem sok esélyük volt arra, hogy feleséget szerezzenek, hacsak nem tettek szert gyorsan vagyonra, amelyre a fosztogatások kiváló lehetőséget biztosítottak – fejtette ki Pollard professzor. A kutató szerint nyilvánvaló, hogy a nemek arányában bekövetkező, akárcsak kismértékű torzulásnak is komoly következményei lehettek.
Volt, akiknek két-három felesége volt, ám ahogy a sagákban olvashatjuk, egyes hercegeknek gyakorlatilag korlátlan számú hitvesük is lehetett. Egy olyan társadalomban, amelyben csak a nagy hatalmú, idősebb férfiaknak volt több ágyasa, megnövekedett a fiatal, egyedülálló férfiak aránya. A poligám házasságok kiélezték a férfiak közötti vetélkedést, akik minden eszközzel, akár kockázatos vállalkozásokkal is megpróbáltak feljebb emelkedni a társadalmi ranglétrán. A fosztogatások remek esélyt biztosítottak a vagyon- és hatalomszerzésre, amelynek révén a társadalom elismert tagjaivá válhattak, és férfiasságukat bebizonyítva jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy feleséget szerezzenek maguknak.
A gondolat meglepő módon már Dudon de Saint Quentin 10-11. században élt történetírónál megjelent, aki Historia Normannorum című művében azt írja, a fosztogatások oka a fiatal, nőtlen férfiak tekintetében jelentkező népességfelesleg volt. A 16-17. században élt angol történetíró, William Camden 1610-ben írt Britannia című munkájában is amellett érvelt, hogy a „wikingeket” a társdalom túlnépesedése hajtotta.
Az elméletet azonban az utóbbi években csak kevés kutató támogatta. A többség ugyanis úgy véli, a fosztogatások legfőbb motivációja a Nagy Károly által az északi pogányok keresztény hitre való térítésének szándékával vezetett hadjáratok voltak, amelyek során mindenkit megöltek, aki nem volt hajlandó hitet váltani. Collard professzor azonban úgy véli, a feleségvadászattal összefüggő teória az újabb pszichológiai és néprajzi kutatások tükrében ismét hihető magyarázatnak tűnik. A tanulmányok szerint a nemek közötti arány felborulása az agresszió növekedését vonja maga után, és ahol nagyobb az egyedülálló férfiak aránya, megnő a nemi erőszak, a gyilkosságok, a testi sértések, a lopások és csalások aránya is. Az újabb kutatásokból az is kiderült, hogy a dél-amerikai janomamó indiánok többnejűség miatt is hajtanak végre idegen települések ellen irányuló rajtaütéseket.
A viking sírok feltárása régészeti bizonyítékot is szolgáltat a teória alátámasztására, a harcosok többsége ugyanis ezek szerint fiatal férfi volt. A 8. század végére a mai Skandinávia területén számos kis királyság osztozott. Collard szerint nagyon is van létjogosultsága annak a felvetésnek, amely szerint a többnejűség és a vadházasság intézményének elterjedése, valamint a társadalmi rétegződés együttes hatása elérte azt a pontot, amely a fosztogatások megindításához vezetett. A felsőbb rétegekbe tartozó férfiak egyre nagyobb számú nőt sajátítottak ki, így az alacsonyabb társadalmi státuszú férfiaknak nem maradt más választása, mint életveszélyes vállalkozásba fogni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.