A fára mászás és a földön járás sem okozott gondot Lucynak
2016. december 2. 10:21 MTI
Fára mászni és földön járni egyformán jól tudott a Lucy nevű emberelőd - állapították meg amerikai tudósok, akik bonyolult képalkotási technikákkal vizsgálták meg a 3,16 millió éves, Etiópiában előkerült egyed kövületét.
Korábban
A Lucynak nevezett példány az emberi evolúciós családfa egyik korai ágához, az Australopithecus afarensishez tartozik. A Lucy karjáról készült felvételek azt mutatták, hogy a végtag olyan erőteljes felépítésű volt, mint a csimpánzoké, ami arra utal, hogy a faj tagjai elég sok időt töltöttek a fákon, mellső végtagjukkal az ágakba csimpaszkodva.
Az Australopithecus afarensisnek voltak emberszerű és majomszerű vonásai is. A tudósok korábban megállapították, hogy lábfeje alapján csontozata alkalmas volt a két lábon felegyenesedve járásra, ám arra is kíváncsiak voltak, töltött-e még időt a fákon, mint ősei. A csimpánzok, a mai ember legközelebbi élő rokonai sokat időznek a lombok között.
A Texasi Egyetem tudósai nagy felbontású, röntgensugaras CT-felvételeket készítettek Lucy kövületéről, az adatokat összevetették a mai ember és a csimpánz csontjainak adataival. "Lucy 42 évvel ezelőtti megtalálása óta folyik a vita, vajon tudott-e fára mászni, kutatásunk most eldöntötte a kérdést" - magyarázta John Kappelman, a PLoS One tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője.
Lucy megtalálása 1974-ben tudományos szenzációt jelentett, mivel az emberi evolúció kezdeteit helyezte új megvilágításba. A modern ember, vagyis a Homo sapiens mintegy 200 ezer éve jelent meg Afrikában. "Az elemzéshez olyan egyedre volt szükség, amelynek mind a felső, mind az alsó végtagjai jó állapotban maradtak fenn, nagyon ritka az ilyen kövület" - tette hozzá Christopher Ruff anatómia- és evolúciókutató, a baltimore-i Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
Az eredmények teljes összhangban vannak Kappelmann és kollégái augusztusban közzétett munkájával, amely a csontok törései alapján kimutatta, hogy Lucy élete úgy érhetett véget, hogy leesett egy fáról. Kappelman feltevése alapján a nagyjából egy méter magas Lucy táplálékát a talajon járva szerezte meg, éjjeli menedéket viszont a lombok között talált. Sérülései alapján több mint 12 méteres magasságból zuhanhatott a földre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
